A BME az első olyan magyar egyetem, amely nem alapítványi, hanem céges modellben kerül ki az állami fenntartás alól.
Március 1-én megtörtént a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem modellváltása, így hivatalosan a fenntartói jog a Kulturális és Innovációs Minisztériumtól átkerült a BME Fenntartó Zrt.-hez – írta a kedden kikerült közleményében az egyetem, amelyben kihangsúlyozták, hogy bár „a váltással az egyetem kikerült az államháztartási törvény hatálya alól, de továbbra is állami intézmény marad.”
A nemrég bejegyzett BME Fenntartó Zrt. egyelőre egy állami tulajdonban lévő cég, aminek a vezérigazgatója Vetési Iván, a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának korábbi elnöke, a BME konzisztóriumának tagja, a BME volt hallgatója. Viszont, a Telex korábbi értesülési szerint a fenntartóváltás után az állam tárgyalásba kezd a fenntartó cég részvényeinek értékesítésével kapcsolatban.
A Mol egyelőre az első érdeklődő, így első körben ezzel a vállalattal fog tárgyalni az állam az egyetem bevonásával, az adásvételről. Charaf Hassan rektor korábban azt mondta a híroldalnak, hogy örülne, ha nem maradna állami tulajdon a cégben, viszont mindenképp az egyetem tulajdonosi szerkezetének diverzifikálódását szorgalmazza. Vagyis azt, hogy a Mol mellett más részvényesek is lehetnek a cégben.
A BME a közleményében azt is megemlítette, hogy a fenntartóváltás következtében az egyetem munkatársainak február 28-án érvényes közalkalmazotti jogviszonya március 1-jével munkaviszonnyá alakult át. „A közalkalmazottak foglalkoztatása – a munkakör tartalmának változatlansága mellett – a felek minden további jognyilatkozata nélkül jogfolytonos.” – erősítették meg.
A fenntartóváltás első intézkedése a BME munkatársait érintette. Ezzel kapcsolatban mi is megírtuk, hogy január 1-től új oktatói minimumbértáblát vezettek be, aminek értelmében 29-61 százalékkal emelték az oktató-kutató kollégáik alapbérét. Az egyetem tegnapi közleménye szerint „ez csak az első lépés a bérek felzárkóztatására, amelyet a következő években újabbak követnek majd.”
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
