A bérlők egyre kevesebbet hajlandóak fizetni, a bérbeadók pedig nem engednek az áraikból.
Januárban a keresleti átlagár 212 ezer, míg a kínálati 248 ezer forint volt, így immár 17 százalékosra nyílt közöttük az árolló – állapítja meg legfrissebb albérletpiaci elemzésében a Rentingo. Azt is kimutatták, hogy a keresletben mutatkozó szignifikáns csökkenés fontos oka a külföldről érkező Erasmus-ösztöndíjasok elmaradása, ami már tavaly szeptember óta érezhető.
Ez a 17 százalékos különbség egyébként már közel a háromszorosa annak az árkülönbségnek, amit tavaly januárban lehetett tapasztalni.
Mivel idén a külföldi egyetemisták – főleg az Erasmussal fél évre, évre érkezők - elmaradoztak az előző évekhez képest, így a keresleti ár nagyjából beállt arra, amit az itthoni diákok hajlandóak lennének kifizetni egy albérletért. Emiatt a bérbeadók továbbra sem tudják emelni az áraikat, így kifejezetten stagnál a piac. Viszont a beáramló rövidtávon itt tanuló külföldi hallgatók kiesésével, bővült a fővárosi elérhető bérlakások piaca, mivel azoknak, akik eddig az Erasmus-ösztöndíjjal itt tanuló hallgatókra specializálódtak, kénytelenek lesznek a hazai bérlőket megcélozni.
Bár jelenleg áll a bérlakások árának emelkedése, az elmúlt 15 évben legalább 230 szálakkal emelkedtek az ingatlan árak hazánkban. És nem kizárt, hogy a felvételi szezon alatt tovább fognak nőni az árak, hiszen minden évben a felvételi eredmények kihirdetése után állnak neki a diákok albérletet, vagy valamilyen lakhatást keresni.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
