A bérlők egyre kevesebbet hajlandóak fizetni, a bérbeadók pedig nem engednek az áraikból.
Januárban a keresleti átlagár 212 ezer, míg a kínálati 248 ezer forint volt, így immár 17 százalékosra nyílt közöttük az árolló – állapítja meg legfrissebb albérletpiaci elemzésében a Rentingo. Azt is kimutatták, hogy a keresletben mutatkozó szignifikáns csökkenés fontos oka a külföldről érkező Erasmus-ösztöndíjasok elmaradása, ami már tavaly szeptember óta érezhető.
Ez a 17 százalékos különbség egyébként már közel a háromszorosa annak az árkülönbségnek, amit tavaly januárban lehetett tapasztalni.
Mivel idén a külföldi egyetemisták – főleg az Erasmussal fél évre, évre érkezők - elmaradoztak az előző évekhez képest, így a keresleti ár nagyjából beállt arra, amit az itthoni diákok hajlandóak lennének kifizetni egy albérletért. Emiatt a bérbeadók továbbra sem tudják emelni az áraikat, így kifejezetten stagnál a piac. Viszont a beáramló rövidtávon itt tanuló külföldi hallgatók kiesésével, bővült a fővárosi elérhető bérlakások piaca, mivel azoknak, akik eddig az Erasmus-ösztöndíjjal itt tanuló hallgatókra specializálódtak, kénytelenek lesznek a hazai bérlőket megcélozni.
Bár jelenleg áll a bérlakások árának emelkedése, az elmúlt 15 évben legalább 230 szálakkal emelkedtek az ingatlan árak hazánkban. És nem kizárt, hogy a felvételi szezon alatt tovább fognak nőni az árak, hiszen minden évben a felvételi eredmények kihirdetése után állnak neki a diákok albérletet, vagy valamilyen lakhatást keresni.
A tankönyvválasztás szabadságának visszaadása önmagában nem old meg semmit – állítja Radó Péter oktatáskutató. Szerinte egy működő, minőségbiztosított tankönyvpiac felépítése akár egy évtized is lehet, egy új tankönyvcsalád kifejlesztése pedig minimum négy-öt év.
Bár több elitgimnáziumban még tartanak a szóbelik, de van olyan top10-as intézmény, amelyik már kirakta az oldalára az ideiglenes felvételi jegyzékét.
„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
A nyolcadikosok mintegy 22 százaléka legfeljebb csak egyszerű információkat tud értelmezni vagy visszakeresni, és a hét képességszintből jobb esetben csak a második szinten áll - derült ki a 2025-ös kompetenciamérés eredményéből
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Fontos kérdésre válaszolunk az ideiglenes felvételi jegyzékekkel kapcsolatban.
Mivel idén március 15. vasárnapra esik, több iskola a megszokottól eltérően szervezi meg az ünnepi megemlékezéseket. De vajon kötelező elmenni egy ilyen rendezvényre, ha azt hétvégén tartják?
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
