Megszorongatta a budapesti albérletpiacot az Erasmus-diákok elmaradása

A bérlők egyre kevesebbet hajlandóak fizetni, a bérbeadók pedig nem engednek az áraikból.

  • Rodler Lili

Januárban a keresleti átlagár 212 ezer, míg a kínálati 248 ezer forint volt, így immár 17 százalékosra nyílt közöttük az árolló – állapítja meg legfrissebb albérletpiaci elemzésében a Rentingo. Azt is kimutatták, hogy a keresletben mutatkozó szignifikáns csökkenés fontos oka a külföldről érkező Erasmus-ösztöndíjasok elmaradása, ami már tavaly szeptember óta érezhető.

Ez a 17 százalékos különbség egyébként már közel a háromszorosa annak az árkülönbségnek, amit tavaly januárban lehetett tapasztalni.

 

Rentingo

Mivel idén a külföldi egyetemisták – főleg az Erasmussal fél évre, évre érkezők - elmaradoztak az előző évekhez képest, így a keresleti ár nagyjából beállt arra, amit az itthoni diákok hajlandóak lennének kifizetni egy albérletért. Emiatt a bérbeadók továbbra sem tudják emelni az áraikat, így kifejezetten stagnál a piac. Viszont a beáramló rövidtávon itt tanuló külföldi hallgatók kiesésével, bővült a fővárosi elérhető bérlakások piaca, mivel azoknak, akik eddig az Erasmus-ösztöndíjjal itt tanuló hallgatókra specializálódtak, kénytelenek lesznek a hazai bérlőket megcélozni.

Bár jelenleg áll a bérlakások árának emelkedése, az elmúlt 15 évben legalább 230 szálakkal emelkedtek az ingatlan árak hazánkban. És nem kizárt, hogy a felvételi szezon alatt tovább fognak nőni az árak, hiszen minden évben a felvételi eredmények kihirdetése után állnak neki a diákok albérletet, vagy valamilyen lakhatást keresni.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.