Az ELTE ÁJK csapata nyerte meg az európai fordulót a Monroe E. Price nemzetközi médiajogi perbeszédversenyen. A győztesek az aranyérem mellett egy ezüstöt is hazahozhattak Párizsból.
2025 február 5-7. között a University of Paris szervezésében rendezték meg a neves médiajogi, szólásszabadsági és adatvédelmi nemzetközi perbeszédmondó versenyt, a Monroe E. Price Media Law Moot Court Competiton-önt, ahol az ELTE ÁJK csapata kiemelkedő eredményeket ért el. A verseny oxfordi világdöntőjébe egyébként hat regionális válogatón át vezet az út.
A párizsi Group Stage-en az írásbeli forduló legjobb tizenkét csapata adta elő keresetét. A 45 perces perbeszédekben a korábban benyújtott érvekre támaszkodva kellett meggyőzni a három tagból álló nemzetközi bírói testületet. A bírák pedig szabadon kérdezhettek az előadóktól.
A csoportmérkőzéseken az ELTE médiajogászai 7-2-re legyőzték a görög National and Kapodistrian University of Athens csapatát, 8-1-re verték az osztrák University of Vienna csapatát, majd ugyancsak 8-1-re az ukrán Taras Shevchenko National University csapatát. A döntőben az ír University of Dublin hallgatóival kerültek szembe, akiket 3-0-ra győztek le, így megnyerték az európai fordulót. A csapat tagjai közül Lichy Johanna a legjobb szóbeli teljesítmények versenyében ezüstérmet szerzett.
A párizsi regionális válogatón résztvevő csapat tagjai: Fekete Martin, Gondos Jázmin, Lichy Johanna, Ruszkai Szonja, Szentesi Eszter. A felkészítő oktató idén is, ahogy az előző években is, Gosztonyi Gergely, az ELTE ÁJK docense volt, akinek munkáját nagy mértékben segítették korábbi csapattagok (Bálint János, Darcsi Barbara, Góth Mária és Kovács Ábel Bulcsú).
A tavalyi mérkőzésen az ELTE csapata a legjobb nyolc között végzett Oxfordba, illetve elnyerte a legjobb írásbeli beadványok díját is az összesített versenyben. Ezt a címet korábban európai csapat nem tudta megszere
A világdöntőre a legjobb 24 csapat részvételével 2025 áprilisában kerül sor a University of Oxford szervezésében.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
