Neves amerikai tudományos magazin címlapjára került a BME oktatóinak felfedezése

2024 legérdekesebb matematikai felfedezéseiről szóló összeállításba is beválogatták a tanulmányt.

A Scientific American címlapjára került a Műegyetem oktatóinak felfedezése – tette közzé a hírt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.

A BME kutatói ősszel publikálták kutatásukat egy új univerzális formaosztályról. A Gömböc egyik feltalálójaként is ismert Domokos Gábor vezetésével azonosították az új formaosztályt, amelyet „lágy celláknak” neveztek el. A modellek érdekessége, hogy hézagok és éles csúcsok nélkül töltik ki a teret.

A publikációt hamar felkapta a nemzetközi sajtó is. Több tudományos magazin felkereste Domokos Gábort, közölték a felfedezés főbb megállapításait, és még a California College of Arts építész hallgatóihoz is eljutott, akik egy alkotói projektet építettek a magyar szakemberek elméletére.

A lágy cellák legfrissebb megjelenéséről pedig a Scientific American gondoskodott, amelynek decemberi számában nyolcoldalas írás mutatja be Domokos Gábor és társai tanulmányát:

A Scientific American lapban megjelent publikáció
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

A nyolc oldalas bemutatás mellett pedig a lap címlapjánis szerepel a felfedezés a négy kiemelt téma egyikeként "A New Kind of Shape" néven.

A borító jobb felső sorkában, első helyen szerepel a magyar felfedezés
BME

Az év végén pedig a szerkesztők beválogatták a Scientificamerican.com-on megjelent, 2024 legérdekesebb matematikai felfedezéseiről szóló összeállításba, amiben nem máshova, mint a lista első helyére került a felfedezés.

Az 1845-ben alapított SciAm a leghosszabb ideje folyamatosan megjelenő tudományos magazin az Egyesült Államokban. Több mint 150 Nobel-díjas tudósnak jelent már meg benne cikke, Thomas Edisontól Marie Curie-n és Albert Einsteinen át Stephen Hawkingig.

 

Hozzászólások

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.