A Debreceni Egyetem lett a legjobb magyar egyetem a 2025-ös QS fenntarthatósági rangsorban

Nagyot esett vissza az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem, ezzel pedig a Debreceni Egyetem beelőzte a tavalyi holtversenyben első helyen végzett magyar intézményeket.

December 10-én közzétette a Quacquarelli Symonds (QS) a 2025-ös fenntarthatósági felsőoktatási rangsorát. A listában 3 fő mutató alapján rangsorolták a felsőoktatási intézményeket: környezeti fenntarthatóság, -nevelés és -kutatás.

A több mint 1800 egyetemet listázó rangsorban ismét a Torontói Egyetem lett a világ legfenntarthatóbb egyetem. A második helyen az ETH Zurich, a harmadik helyen pedig a kaliforniai Berkeley végzett.

A 2025-ös fenntarthatósági listára 12 magyar egyetem is bekerült, amelyek közül a Debreceni Egyetem teljesített a legjobban - a 313. helyen végezve. Ezzel megelőzte a Szegedi Tudományegyetemet és az ELTE-t, amelyek tavaly holtversenyben voltak a lista első helyezettjei a magyar egyetemek között.

A lista a következőképpen alakult:

  1. Debreceni Egyetem – 313. hely
  2. Szegedi Tudományegyetem – 325. hely
  3. Eötvös Loránd Tudományegyetem – 351. hely
  4. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – 556. hely
  5. Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem – 607. hely
  6. Pécsi Tudományegyetem – 643. hely
  7. Széchenyi István Egyetem – 889. hely
  8. Óbudai Egyetem – 981-990. hely
  9. Budapesti Corvinus Egyetem – 1501+ hely
  10. Eszterházy Károly Katolikus Egyetem – 1501+ hely
  11. Neumann János Egyetem – 1501+ hely
  12. Miskolci Egyetem – 1501+ hely

A tavalyi listán a Szegedi Tudományegyetem és az ELTE közösen a 259. helyen álltak, ami azt jelenti, hogy az első 66, az utóbbi pedig 92 helyet rontott idén.

A Debreceni Egyetem a 2024-es listán még a 372. helyen szerepelt, amivel most 59 helyet javított. A MATE is nagyot ugrott előre, ugyanis megelőzte a pécsi és a győri egyetemet, amelyek az előző évi rangsorban az 5. és a 6. helyen álltak.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.