A Debreceni Egyetem lett a legjobb magyar egyetem a 2025-ös QS fenntarthatósági rangsorban

Nagyot esett vissza az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem, ezzel pedig a Debreceni Egyetem beelőzte a tavalyi holtversenyben első helyen végzett magyar intézményeket.

December 10-én közzétette a Quacquarelli Symonds (QS) a 2025-ös fenntarthatósági felsőoktatási rangsorát. A listában 3 fő mutató alapján rangsorolták a felsőoktatási intézményeket: környezeti fenntarthatóság, -nevelés és -kutatás.

A több mint 1800 egyetemet listázó rangsorban ismét a Torontói Egyetem lett a világ legfenntarthatóbb egyetem. A második helyen az ETH Zurich, a harmadik helyen pedig a kaliforniai Berkeley végzett.

A 2025-ös fenntarthatósági listára 12 magyar egyetem is bekerült, amelyek közül a Debreceni Egyetem teljesített a legjobban - a 313. helyen végezve. Ezzel megelőzte a Szegedi Tudományegyetemet és az ELTE-t, amelyek tavaly holtversenyben voltak a lista első helyezettjei a magyar egyetemek között.

A lista a következőképpen alakult:

  1. Debreceni Egyetem – 313. hely
  2. Szegedi Tudományegyetem – 325. hely
  3. Eötvös Loránd Tudományegyetem – 351. hely
  4. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – 556. hely
  5. Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem – 607. hely
  6. Pécsi Tudományegyetem – 643. hely
  7. Széchenyi István Egyetem – 889. hely
  8. Óbudai Egyetem – 981-990. hely
  9. Budapesti Corvinus Egyetem – 1501+ hely
  10. Eszterházy Károly Katolikus Egyetem – 1501+ hely
  11. Neumann János Egyetem – 1501+ hely
  12. Miskolci Egyetem – 1501+ hely

A tavalyi listán a Szegedi Tudományegyetem és az ELTE közösen a 259. helyen álltak, ami azt jelenti, hogy az első 66, az utóbbi pedig 92 helyet rontott idén.

A Debreceni Egyetem a 2024-es listán még a 372. helyen szerepelt, amivel most 59 helyet javított. A MATE is nagyot ugrott előre, ugyanis megelőzte a pécsi és a győri egyetemet, amelyek az előző évi rangsorban az 5. és a 6. helyen álltak.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.