A Debreceni Egyetem lett a legjobb magyar egyetem a 2025-ös QS fenntarthatósági rangsorban

Nagyot esett vissza az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem, ezzel pedig a Debreceni Egyetem beelőzte a tavalyi holtversenyben első helyen végzett magyar intézményeket.

December 10-én közzétette a Quacquarelli Symonds (QS) a 2025-ös fenntarthatósági felsőoktatási rangsorát. A listában 3 fő mutató alapján rangsorolták a felsőoktatási intézményeket: környezeti fenntarthatóság, -nevelés és -kutatás.

A több mint 1800 egyetemet listázó rangsorban ismét a Torontói Egyetem lett a világ legfenntarthatóbb egyetem. A második helyen az ETH Zurich, a harmadik helyen pedig a kaliforniai Berkeley végzett.

A 2025-ös fenntarthatósági listára 12 magyar egyetem is bekerült, amelyek közül a Debreceni Egyetem teljesített a legjobban - a 313. helyen végezve. Ezzel megelőzte a Szegedi Tudományegyetemet és az ELTE-t, amelyek tavaly holtversenyben voltak a lista első helyezettjei a magyar egyetemek között.

A lista a következőképpen alakult:

  1. Debreceni Egyetem – 313. hely
  2. Szegedi Tudományegyetem – 325. hely
  3. Eötvös Loránd Tudományegyetem – 351. hely
  4. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – 556. hely
  5. Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem – 607. hely
  6. Pécsi Tudományegyetem – 643. hely
  7. Széchenyi István Egyetem – 889. hely
  8. Óbudai Egyetem – 981-990. hely
  9. Budapesti Corvinus Egyetem – 1501+ hely
  10. Eszterházy Károly Katolikus Egyetem – 1501+ hely
  11. Neumann János Egyetem – 1501+ hely
  12. Miskolci Egyetem – 1501+ hely

A tavalyi listán a Szegedi Tudományegyetem és az ELTE közösen a 259. helyen álltak, ami azt jelenti, hogy az első 66, az utóbbi pedig 92 helyet rontott idén.

A Debreceni Egyetem a 2024-es listán még a 372. helyen szerepelt, amivel most 59 helyet javított. A MATE is nagyot ugrott előre, ugyanis megelőzte a pécsi és a győri egyetemet, amelyek az előző évi rangsorban az 5. és a 6. helyen álltak.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.