A Debreceni Egyetem lett a legjobb magyar egyetem a 2025-ös QS fenntarthatósági rangsorban

Nagyot esett vissza az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem, ezzel pedig a Debreceni Egyetem beelőzte a tavalyi holtversenyben első helyen végzett magyar intézményeket.

December 10-én közzétette a Quacquarelli Symonds (QS) a 2025-ös fenntarthatósági felsőoktatási rangsorát. A listában 3 fő mutató alapján rangsorolták a felsőoktatási intézményeket: környezeti fenntarthatóság, -nevelés és -kutatás.

A több mint 1800 egyetemet listázó rangsorban ismét a Torontói Egyetem lett a világ legfenntarthatóbb egyetem. A második helyen az ETH Zurich, a harmadik helyen pedig a kaliforniai Berkeley végzett.

A 2025-ös fenntarthatósági listára 12 magyar egyetem is bekerült, amelyek közül a Debreceni Egyetem teljesített a legjobban - a 313. helyen végezve. Ezzel megelőzte a Szegedi Tudományegyetemet és az ELTE-t, amelyek tavaly holtversenyben voltak a lista első helyezettjei a magyar egyetemek között.

A lista a következőképpen alakult:

  1. Debreceni Egyetem – 313. hely
  2. Szegedi Tudományegyetem – 325. hely
  3. Eötvös Loránd Tudományegyetem – 351. hely
  4. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – 556. hely
  5. Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem – 607. hely
  6. Pécsi Tudományegyetem – 643. hely
  7. Széchenyi István Egyetem – 889. hely
  8. Óbudai Egyetem – 981-990. hely
  9. Budapesti Corvinus Egyetem – 1501+ hely
  10. Eszterházy Károly Katolikus Egyetem – 1501+ hely
  11. Neumann János Egyetem – 1501+ hely
  12. Miskolci Egyetem – 1501+ hely

A tavalyi listán a Szegedi Tudományegyetem és az ELTE közösen a 259. helyen álltak, ami azt jelenti, hogy az első 66, az utóbbi pedig 92 helyet rontott idén.

A Debreceni Egyetem a 2024-es listán még a 372. helyen szerepelt, amivel most 59 helyet javított. A MATE is nagyot ugrott előre, ugyanis megelőzte a pécsi és a győri egyetemet, amelyek az előző évi rangsorban az 5. és a 6. helyen álltak.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.