Nyolc országot utasított maga mögé a Corvinus csapata.
A QS nemzetközi felsőoktatási rangsorban 18. helyen álló Sydney Egyetem által szervezett, a Sydney International Business Competition-t idén októberben rendezték meg, ahol a versenyzőknek, üzleti tanácsadói szerepet szimulálva kellet megoldást találjanak a Communiteer nevű ausztrál társadalmi vállalkozás által adott feladatra. Egy hatórás keretben üzleti megoldást alkottak a szervezet számára, amelynek célja a nemzetközi diákok integrálása és a helyi önkéntesség ösztönzése volt.
A Corvinus csapata, amely Petrovicz Emma, Suzy Shu, Szappanos János és Tóth Róbert hallgatókból állt, egyedüli magyar résztvevőként jutott be a döntőbe a Sydney Egyetem és a Washingtoni Egyetem (UW) Foster School of Business csapataival együtt. A prezentáció során végül a magyar csapat megoldása győzte meg a szakmai zsűrit, amelyben a bevételek stabilitására, a társadalmi hatás mérésére és az önkéntesek koordinációjára is összpontosítottak.
„A legnagyobb kihívás az volt, hogy az időkeret és az elvárások jelentette intenzív nyomást egyensúlyba hozzuk a kritikus gondolkodással és az együttműködéssel. Ez a tapasztalat nemcsak a problémamegoldó képességeimet fejlesztette, hanem megerősítette a csapatmunka és az innováció erejét is számomra,” nyilatkozta Szappanos János a győzelemi hír után, majd hozzátette, hogy nagyon jó volt látni, hogy az ő megoldásukat tartották a legértékesebbnek.
A fiatalok nyár közepe óta folyamatosan készültek a megmérettetésre különböző workshopok és gyakorlati esetek megoldásának formájában. A szigorú felkészülést mindannyian kifizetődőnek élték és remek tanulságokkal és élményekkel tértek haza Ausztráliából.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
