Friss rangsor: ezek az ország legjobb gazdasági karai

Nagyot csúszott vissza az egyik vidéki egyetem gazdasági kara, változás a top3-ban és továbbra is a Corvinus a legjobb. Mutatjuk a HVG Diploma 2025 gazdaságtudományi képzésterületi rangsorát.

A

HVG Diploma 2025-ös kiadványában

a gazdasági karokat is rangsorolták a nappali tagozatra járó hallgatók kiválósága alapján. Vagyis figyelembe vették:

  • az elsőhelyes jelentkezők számát
  • a felvettek pontátlagát
  • a nyelvvizsgával rendelkezők arányát
  • középiskolai versenyeken helyezést elérő hallgatók számát

Ez alapján a lista elején a korábbi évekhez hasonlóan a Corvinus végzett. Ha megnézzük a részrangsorokat, akkor láthatjuk, hogy továbbra is itt volt a legmagasabb a felvettek pontátlaga (461 pont), és idejelentkezett a legtöbb középiskolai versenyen helyezést elérő diák is.

A tavalyi évhez képest viszont visszaesett a nyelvvizsgával jelentkezők aránya. Tavaly szinte minden Corvinusra felvett hallgatónak (99,08 százalék) volt, idén azonban csak 83,9 százalékuknak van. A gazdasági képzések tekintetében ez csak a második helyre volt elegendő.

Idén is megtartotta második helyét az ELTE GTK, sőt, az elsőhelyes jelentkezők számában és a nyelvvizsgával rendelkezők arányában még a Corvinust is sikerült megelőznie. A felvettek pontátlaga 431 pont volt, ami a második a legtöbb a gazdasági képzések esetében. Azonban a tanulmányi versenyen résztvevő hallgatók számában az ELTE csak a képzeletbeli dobogó harmadik fokára állhatott fel, ez egy helyes visszacsúszást jelent.

A harmadik legjobb gazdasági kar ezúttal a debreceni lett, ez tavalyhoz képest két helyes előrelépést jelent. A Debreceni Egyetemen kifejezetten magas volt a középiskolai versenyeken helyezést elérő hallgatók száma, hiszen ebben a részrangsorban nem sokkal végzett a Corvinus mögött.

Évek óta a legtöbben gazdasági képzésre jelentkeznek

A 2024-es felvételi eljárásban is a gazdasági képzések voltak a legnépszerűbbek: 24045-en írtak be valamilyen gazdasági szakot első helyre, az összes jelentkezések száma pedig meghaladta a 111 ezret.

      Nagyot ugrott előre a BME Gazdasági-és Társadalomtudományi Kara, hiszen a tavalyi hetedik után, idén a negyedik helyet szerezte meg.  A BGE-nek pedig tavalyhoz hasonlóan három gazdasági kara is bejutott a legjobb tízbe.

      A top 10 gazdasági kar a következőképpen alakult

      • 1. Budapesti Corvinus Egyetem (CORVINUS)
      • 2. Eötvös Loránd Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar (ELTE- GTK)
      • 3. Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar (DE-GTK)
      • 4. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (BME-GTK)
      • 5. Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar (BGE-PSZK)
      • 6. Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar (BGE-KVIK)
      • 6. Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Kar (BGE-KKK)
      • 8. Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar (SZTE-GTK)
      • 9. Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar (PTE-KTK)
      • 10. Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar (SZE- GK)

       

      A legjobb tíz gazdasági kar között a legtöbbet a PTE KTK és az SZTE GTK csúszott vissza. Ez utóbbit a tavalyi harmadik után idén csak a nyolcadik helyre rangsorolták, míg a PTE a tavalyi negyedik hely után idén csak a kilencedik lett. Ennek hátterében egyébként feltehetően az áll, hogy a felvettek átlagpontszáma a többi gazdasági karhoz képest nagyobbat csökkent.

      Azt érdemes megjegyezni, hogy a 2024-es felvételi eljárásban feltehetően az új pontszámítás miatt minden egyetemen csökkentek a pontok, de a Corvinus még így is ebben a részrangsorban toronymagasan vezet.

      A gazdasági karokra a felvettek átlagpontszáma a következőképpen alakult

      1. Corvinus: 461 pont
      2. ELTE-GTK: 431 pont
      3. BME-GTK: 413 pont
      4. DE-GTK: 400 pont
      5. ELTE-PPK: 397 pont

      Az átlagpontokhoz hasonlóan a nyelvvizsgával rendelkezők hallgatók aránya is csökkent. Ebben a részrangsorban, az ELTE GTK végzett az élen. A top5 pedig az alábbi volt:

      1. ELTE-GTK: 85,4 százalék
      2. Corvinus: 83,9 százalék
      3. ELTE-PKK: 78,33 százalék
      4. BME-GTK: 71,19 százalék
      5. ELTE-TÁTK: 66,23 százalék

       

      A hazai legjobb egyetemi karokkal részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

       

      Hozzászólások

      A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

      Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

      Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

      A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

      Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

      Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.