Ezen a 10 egyetemen van a legtöbb tudományos fokozattal rendelkező oktató

Még egy részrangsor, amiben az ELTE lett a legjobb. Mutatjuk a listát.

A HVG idén is rangsorolta a magyar egyetemeket, amelynek során az is egy fontos szempont volt, hogy melyik felsőoktatási intézményben hány oktatónak van tudományos fokozata. Bár az összesített rangsorban az Eötvös Loránd Tudományegyetem hosszú évek után lecsúszott az élről, ebben a részrangsorban azonban első helyen végzett.

HVG Diploma 2025

Ezzel pedig az ELTE maga mögé utasította a tavalyi első helyezett Debreceni Egyetemet, amely idén így csak a képzeletbeli dobogó második fokára állhatott fel. A lista harmadik helyét a Pécsi Tudományegyetem szerezte meg, és így megelőzte a Szegedi Tudományegyetemet.

Ez alapján a top10-es lista a következőképpen alakult:

  1. Eötvös Loránd Tudományegyetem: 1268 fő
  2. Debreceni Egyetem: 1255 fő
  3. Pécsi Tudományegyetem: 1102 fő
  4. Szegedi Tudományegyetem: 1100 fő
  5. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 837 fő
  6. Semmelweis Egyetem: 821 fő
  7. Magyar Agrár– és Élettudományi Egyetem (MATE): 512 fő
  8. Széchenyi István Egyetem: 407 fő
  9. Miskolci Egyetem: 362 fő
  10. Károli Gáspár Református Egyetem: 319 fő
A legjobb egyetemek és főiskolák 2025-ben

Idén is összeállította a diploma rangsorát a HVG. Nézd meg a teljes listát a legjobb főiskolákról, egyetemekről a hvg360-on.

<### articleImage ImageID= CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###>

A nyomtatott kiadványt, amely bővebb ismertetőt is tartalmaz, itt tudod megrendelni, vagy november 29-tól az újságárusoknál is megveheted.

Azzal, hogy melyik egyetemre járnak a legjobb hallgatók, részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.