A még állami Műegyetem nem alapítványi, hanem céges fenntartásba kerülne. Az újfajta modellváltás részleteit Charaf Hassan, a BME rektora ismertette az egyetemi fórumon.
A nyáron megválasztott rektor, Charaf Hassan november 28-án a működési struktúra lehetséges irányairól tartott fórumot, amelyen részletesen ismertette, hogyan váltana modellt a BME.
Ebből kiderült, hogy a rektori vezetés és a jelenlegi fenntartó tárgyalása eredményeként új, működési keretrendszert alakítának ki, amelyben az állam mellett "az egyetem fejlődéséhez többlettámogatást biztosítani tudó, tőkeerős, az egyetem gazdasági, piaci kapcsolatait erősítő, hazai vállalat vagy vállalatok is fenntartói szerepet és felelősséget vállalhatnak."
Emiatt az egyetem fenntartói joga állam által létrehozott gazdasági társasághoz kerülhet.
- olvasható a BME közleményében.
Az új modellben nemcsak a jelenlegi bázis finanszírozás emelkedne, hanem a teljesítményalapú finanszírozás is megjelenne. Az átalakítás után az infrastruktúra és az ingatlanvagyon továbbra is az egyetem vagyonkezelésében maradna, azonban ennek módja és időtartama is megerősítésre kerül.
Charaf Hassan elmondta, a modellváltásról már tárgyaltak a fenntartóval, majd hangsúlyozta, hogy csak olyan működési modellben gondolkodnak, amely egyszerre biztosítja: a magas színvonalú oktatást, az egyetemi autonómia megerősítését, és a versenyképes bérezést.
A rektor hozzátette, hogy a decemberi ülésen kér felhatalmazást a fenntartóváltás további részleteinek kidolgozására és végigvitelére a Szenátustól. Az ehhez kapcsolódó tárgyalásokhoz pedig az egyetemi vezetők és a hallgatói képviselettel együtt bizottságokat hoz létre.
Charaf Hassan kitért arra is, hogy folyamatosan be fog számolni a részletekről, hiszen szerinte az "átfogó és széles körű párbeszédre épülő döntéshozatal elengedhetetlen ahhoz, hogy a BME továbbra is a magyar és nemzetközi műszaki felsőoktatás meghatározó szereplője maradjon.”
Ugyanis az újfajta modellváltással az alapítványi egyetemekkel ellentétben a BME nem szorulna ki az Erasmus-és a Horizont programokból.
A BME legutóbb a HVG Diploma rangsorában a legjobb magyar egyetem lett.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
