Saját alkalmazás fejlesztésével értek el első helyezést a magyar egyetemisták a rangos svájci versenyen

Kimagasló eredményt értek el a Pázmány hallgatói a neves, fogyatékossággal élők életét megkönnyítő, asszisztív technológiák fejlesztésére és bemutatására alapított Cybathlon versenyen.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Karának (ITK) hallgatói és oktatói részt vettek a nemzetközi CYBATHLON 2024 versenyen, ahol az EyeRider csapata az új, látástámogató kategóriájában ért el első helyezést látássegítő alkalmazásukkal – közölte az egyetem.

A kategória célja az volt, hogy az indulók olyan technológiákat fejlesszenek, amelyek a látási információkat más érzékekre, például a hallásra vagy tapintásra közvetítik, ezzel segítve a látássérülteket a mindennapi tevékenységeik elvégzésében.

A versenyre a Pázmány ITK csapata elkészítette a LetSeeApp mobilalkalmazást, amely nehezebb terepeken is lehetővé teszi a biztonságosabb közlekedést a látássérültek számára, mint az erdők vagy a járdák.

Az applikációt 2016-ban indították el, amelyben három, mindenki számára ingyenesen elérhető funkció található. Már több ezer letöltésük van. A főleg vak és látássérült felhasználók számára valóban hasznos és használható megoldást adnak, amivel segíteni tudják mindennapjaikban az önálló boldogulást.

„Győzelmünk kulcsa a feladatok nagy részének sikeres teljesítésén túl, hogy a többi csapat speciális, számtalan elemből álló rendszere helyett az EyeRider egy bárki számára elérhető iOS rendszerre készített applikációt használt, így tartva alacsonyan a komplexitást és biztosította a mindennapi használhatóságot. Számunkra fontos, hogy olyan technológiát fejlesszünk, amely egyszerre megbízható, és valódi segítséget nyújt a felhasználóknak, miközben elérhető árú és könnyen kezelhető marad”

- emelte ki Sulyok Péter, a csapat vezetője.

A CYBATHLON-on további két csapat pedig funkcionális elektromos stimulációs kerékpárral, valamint agyi-számítógépes interfész eszközökkel versenyzett sikeresen.

Az Ebrainers csapat, Csortos Zoltán vezetésével, ötödik helyezést ért el a Brain-Computer Interface Race (Agy-Számítógépes Interfész) versenyben, amelyben a résztvevők agyi jelekkel vezéreltek számítógépes eszközöket és szoftvereket.

 

A HunFess csapat Dr. Laczkó József vezetésével pedig nyolcadik helyezést ért el a Functional Electrical Stimulation Bike Race (Funkcionális Elektromos Izomstimulációs Bicikliverseny) kategóriában, ami a mozgássérültek izomzatának elektromos stimulációval történő aktiválását célozza.

A Cybathlonon a világ minden tájáról érkezett akadémiai és ipari csapatok vettek részt, a megmérettetés az asszisztív, tehát támogató megoldások fejlesztésére és a fogyatékkal élők életminőségének javítására fókuszál.

Hozzászólások

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.