Előrelépés az Erasmus-ügyben: benyújtották a módosító javaslatot

A modellváltott egyetemek előtt is megnyílhat az út az Erasmus+ és a Horizont-programokhoz.

  • Eduline

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerdán benyújtotta a közérdekű alapítványokról szóló törvény módosító javaslatát, ami többek között szabályozza a modellt váltott egyetemeket fenntartó alapítványok kuratóriumainak és felügyelő-bizottságainak működését – írja a hvg.hu.

Az Eduline-on korábban részletesen beszámoltunk arról, hogy az Európai Bizottság közel két évvel ezelőtt döntött úgy, hogy kizárja a modellváltó magyar egyetemek hallgatóit és oktatóit az Erasmus+ és a Horizont Európai programokból, mivel azok kuratóriumaiban (akkor még) aktív politikusok is ültek. Ezekből a miniszterek már tavaly februárban önként lemondtak, amit a törvény most elő is ír.

A frissen benyújtott javaslat már kimondja, hogy a kuratóriumi és felügyelő-bizottsági tagok megbízatása legfeljebb hat évre szólhat, valamint egy alkalommal újraválaszthatók vagy jelölhetők.

A módosítás szerint az alábbi politikai vezetők nem lehetnek kuratóriumi vagy felügyelőbizottsági tagok:

  • miniszterelnök
  • miniszter
  • miniszterelnök politikai igazgatója
  • miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója
  • államtitkár
  • országgyűlési képviselő
  • főpolgármester
  • polgármester
  • kormánybiztos
  • miniszteri biztos

A listában továbbá szerepelnek még a törvényben meghatározott szakmai felső vezetők és szakmai vezetők, valamint a köztisztviselők, így kiesnek például a kormányhivatalok és járási hivatalok vezetői is.

Ha a parlament elfogadja a javaslatot, ezentúl az uniós támogatásban részesülő alapítványok tisztségviselőinek vagyonnyilatkozatot kell tenniük megbízatásuk kezdetekor és lejártakor egyaránt. Amennyiben ezt elmulasztják megtenni, a nyilatkozat pótlásáig nem gyakorolhatják tisztségükből fakadó jogaikat, és nem vehetik fel az ezzel járó fizetésüket sem. A benyújtott vagyonnyilatkozatok ellenőrzését az Integritás Hatóság látja el.

A módosító javaslat azzal is kiegészült, hogy csak olyan személy választható meg a posztra:

„aki rendelkezik a tisztség betöltéséhez szükséges függetlenséggel, feddhetetlenséggel, pártatlansággal és integritással”.

Azt, hogy ezeknek a kikötéseknek kik felelnek meg, a továbbiakban az Állami Számvevőszék fogja eldönteni.

 

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.