A modellváltott egyetemek előtt is megnyílhat az út az Erasmus+ és a Horizont-programokhoz.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerdán benyújtotta a közérdekű alapítványokról szóló törvény módosító javaslatát, ami többek között szabályozza a modellt váltott egyetemeket fenntartó alapítványok kuratóriumainak és felügyelő-bizottságainak működését – írja a hvg.hu.
Az Eduline-on korábban részletesen beszámoltunk arról, hogy az Európai Bizottság közel két évvel ezelőtt döntött úgy, hogy kizárja a modellváltó magyar egyetemek hallgatóit és oktatóit az Erasmus+ és a Horizont Európai programokból, mivel azok kuratóriumaiban (akkor még) aktív politikusok is ültek. Ezekből a miniszterek már tavaly februárban önként lemondtak, amit a törvény most elő is ír.
A frissen benyújtott javaslat már kimondja, hogy a kuratóriumi és felügyelő-bizottsági tagok megbízatása legfeljebb hat évre szólhat, valamint egy alkalommal újraválaszthatók vagy jelölhetők.
A módosítás szerint az alábbi politikai vezetők nem lehetnek kuratóriumi vagy felügyelőbizottsági tagok:
A listában továbbá szerepelnek még a törvényben meghatározott szakmai felső vezetők és szakmai vezetők, valamint a köztisztviselők, így kiesnek például a kormányhivatalok és járási hivatalok vezetői is.
Ha a parlament elfogadja a javaslatot, ezentúl az uniós támogatásban részesülő alapítványok tisztségviselőinek vagyonnyilatkozatot kell tenniük megbízatásuk kezdetekor és lejártakor egyaránt. Amennyiben ezt elmulasztják megtenni, a nyilatkozat pótlásáig nem gyakorolhatják tisztségükből fakadó jogaikat, és nem vehetik fel az ezzel járó fizetésüket sem. A benyújtott vagyonnyilatkozatok ellenőrzését az Integritás Hatóság látja el.
A módosító javaslat azzal is kiegészült, hogy csak olyan személy választható meg a posztra:
„aki rendelkezik a tisztség betöltéséhez szükséges függetlenséggel, feddhetetlenséggel, pártatlansággal és integritással”.
Azt, hogy ezeknek a kikötéseknek kik felelnek meg, a továbbiakban az Állami Számvevőszék fogja eldönteni.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
