A BME az első magyar egyetem, amit felvettek a szervezet tagjai közé.
Az űrkutatásban és űroktatásban elért eredményeinek köszönhetően a Nemzetközi Asztronautikai Szövetség (IAF) tagjává választották a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet (BME) - közölte a felsőoktatási intézmény az MTI-vel.
Az egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kara kezdeményezésére indult el a tagfelvételi eljárás, amit végül október 14-én a milánói Nemzetközi Asztronautikai Kongresszuson hagytak jóvá. Ennek egyik előnye, hogy a jövőben a BME hallgatói részt vehetnek az IAF által szervezett űrmérnöki versenyeken, az űrkutatással foglalkozó oktatók pedig tovább erősíthetik nemzetközi kapcsolataikat.
Az IAF a terület legnagyobb nemzetközi szervezete, amely összefogja az űrkutatás és űrtevékenység meghatározó szereplőit. A szervezetnek jelenleg 563 tagja van 80 országból, amelyek közé tartozik a NASA és az Európai Űrügynökség is. A BME a harmadik magyar tag és egyben az első hazai egyetem, amit felvettek a szervezetbe.
A műegyetemen érdemei között megemlítették, hogy az intézményben számos kutatócsoport foglalkozik űrkutatáshoz kapcsolódó tevékenységgel. A legutóbbi saját fejlesztésű kisműholdja, az MRC-100 2023. június 12-én állt Föld körüli pályára, szakemberei pedig közreműködtek az Európai Űrügynökség nemrég indított kisbolygókutató űrszondája, a Hera elkészítésében.
A BME-n továbbá már űrmérnök mesterképzése is lehet jelentkezni, amit Magyarországon elsőként 2022-ben indítottak. Az itt végzett első évfolyam 2024 júniusában tette le a záróvizsgát.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
