BME gólyatábori botrány: még mindig nem tudni, mi lett az egyetemi vizsgálat eredménye

Szeptember 29-ig kellett elküldenie a BME-nek a gólyatábori vizsgálat eredményét az oktatási jogok biztosának. Hiába kerestük ezzel kapcsolatban az egyetemet, kérdéseinkre eddig nem kaptunk választ.

Az Eduline-on augusztus 21-én az országban először számoltunk be arról, hogy a diákok szerint a BME VIK bodajki gólyatáborában az elsősöket

  • hosszú kilométereken keresztül gyalogoltatták a tűző napon a táborba,
  • kipakoltatták a táskáikat, elvették a gyógyszereiket és élelmiszereiket,
  • lekezelően bántak velük, továbbá
  • korlátozták a fürdőszoba- és mosdóhasználatukat.

"Külön mosdószünetek voltak. Napi max 3 db. 1 perc után üvöltve jöttek, hogy menjenek ki az emberek, jönne a következő csapat. A fürdés sem volt sokkal jobb. Fiúknak 2, lányoknak 5 percük volt. Stopperrel mérték. Ebbe beletartozott a tusolás. a fogmosás, a mosdózás és az öltözködés. Végig egy piros baseballütővel ütötték a falat és a zuhanyfülkéket, üvöltöztek, hogy siessünk, mindenki ránk vár. Nagymosdózni tilos volt, esélyed sem volt rá, mindig verték a fülke ajtaját"

- írta egy érintett diák az Eduline-nak.

A botrány kirobbanása után a BME-n külön munkacsoportot hoztak létre, amely többek között azt vizsgálta, mi történt a gólyatáborban, és azt is bejelentették, hogy 2025-től központi szervezésű lesz a gólyatábor.

Hivatalból indított eljárást

Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa az ügyben hivatalból eljárást indított, ezzel kapcsolatban a szerkesztőségünk részére augusztus 23-án küldött egy közleményt. Ebből kiderült, hogy a gólyatábor kapcsán  a BME rektorától teljeskörű tájékoztatást kért.

Az ombudsman levelében kitért arra is, hogy az elmúlt 25 évben kiemelt jelentőséggel vizsgálta az egyetemi hallgatók méltóságát sértő vagy veszélyeztető helyzeteket, és ebben az esetben is így fog eljárni.

"Mindazok, akik segíteni szeretnék a történtek feltárását és megértését, akár a nevük elhallgatása mellett megtehetik ezt a www.oktbiztos.hu honlapunkon megtalálható elérhetőségek bármelyikén" - tette hozzá a közleményében az oktatási jogok biztosa.

A BME-n a munkacsoport először augusztus 22-én ülésezett. Az egyetem honlapja szerint augusztus 29-én megkapták az oktatási jogok biztosának hivatalos értesítését.

A BME a vizsgálat során mindenben együttműködik az oktatási jogok biztosának hivatalával.

- olvasható a bme.hu-n.

Megjegyezték azt is, hogy az egyetem honlapján részletesen beszámolnak a munkacsoport működéséről, ehhez képest az utolsó ezzel kapcsolatos anyag szeptember 13-án került ki az egyetem oldalára, amelyből kiderült, hogy Nagy Marianna, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának tanszékvezetője is részt vett a szeptember 10-i ülésen.

Az ELTE tanszékvezetője itt többek között azt ismertette, hogyan reagált az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 2014-ben a gólyatáboraiban történt rendkívüli eseményekre, továbbá elmondta, milyen belső folyamatokat kezdeményezett az egyetem és hogyan módosult az új hallgatók első közösségépítő programjának rendje az intézményben.

Nagy a csend

A munkacsoport elvileg szeptember 16-án is ülésezett, de hogy akkor mi volt a téma, milyen megállapításokra jutottak a gólyatáborok ügyében, arról nincsen semmilyen információ a BME honlapján. Mindez azért is érdekes, mert az egyetemnek 30 napja volt arra, hogy átadja a vizsgálat eredményét az ombudsmannak.

Mivel a határidő már egy ideje lejárt, a BME-nél is érdeklődtünk, mire jutottak az ügyben, de az egyetem többszöri megkeresésünkre sem reagált. Amint válaszolnak kérdéseinkre, cikkünket frissítjük.

 

 

 

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.