Úgy néz ki, megadja magát a kormány az Erasmus-ügyben

Módosítják a közérdekű alapítványokról szóló törvényt, hogy a modellváltott egyetemek is hozzáférhessenek az Erasmus+ és a Horizont-programokhoz.

A KIM új törvényjavalata szerint erre azért van szükség, mert „Európai Tanács által hozott intézkedés valamennyi vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézményt, illetve azok összes hallgatóját sújtja” - szúrta ki a 24.hu.

Ennek értelmében nem lehetnek kuratóriumi vagy felügyelőbizottsági tagok:

  • parlamenti képviselők,
  • a polgármesterek és a főpolgármester,
  • a kormánytagok,
  • az államtitkárok,
  • a miniszterelnök politikai igazgatója és a nemzetbiztonsági főtanácsadója,
  • a kormánybiztosok, miniszteri biztosok,
  • a helyettes államtitkárok,
  • kormányzati főhivatalok és a központi hivatalok vezetői és helyettesei,
  • kormányhivatal főigazgatója, igazgatója,
  • a Nemzeti Fejlesztési Központ főigazgatója és igazgatói,
  • járási hivatalvezetők és helyettesei,
  • főosztályvezetők és osztályvezetők.

Ha valaki ezek körül bármelyik tisztséget betöltötte, de lemondott vagy véget ért a megbízása, csak egy év elteltével lehet kurátor vagy fb-tag egyetemi alapítványban. Az összeférhetetlenséget az Állami Számvevőszék is ellenőrzi.

Jelenleg több olyan politikus van, akit érint a tervezet. Többek között Lezsák Sándor fideszes parlamenti elnököt, Fazekas Sándor fideszes képviselőt, Veres Pált, Miskolc leköszönő ellenzéki polgármesterét. Az érintetteknek emiatt jellemzően az egymillió forint környéki tiszteletdíjáról is le kell mondaniuk.

A javaslat ezen kívül hat évben maximalizálja az uniós támogatásban részesülő egyetemeknél a kuratóriumi és felügyelőbizottsági pozíciókat, és legfeljebb egyszer lehet újraválasztani a tagokat.

Az Eduline-on korábban részletesen beszámoltunk arról, hogy az Európai Bizottság közel két évvel ezelőtt döntött úgy, hogy kizárja a modellváltó magyar egyetemek hallgatóit és oktatóit az Erasmus+ és a Horizont Európai programokból, mivel azok kuratóriumaiban (akkor még) aktív politikusok is ültek.

Bár tavaly februárban az összes miniszter lemondott a kuratóriumi pozíciójáról, a helyzetet azóta sem sikerült megoldani, így ebben a félévben már nincsenek magyar hallgatók a modellváltó egyetemekről külföldön az Erasmus+ program keretein belül.

A Pannónia Program egyelőre nem túl népszerű a diákok körében: augusztusban és szeptemberben a tervezett 8 ezerhez képest csak több mint 700 hallgató ment külföldre tanulni.

Az Erasmus-üggyel részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

 

 

 

    Hozzászólások

    Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

    Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

    A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

    Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?

    Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

    A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.