Úgy néz ki, megadja magát a kormány az Erasmus-ügyben

Módosítják a közérdekű alapítványokról szóló törvényt, hogy a modellváltott egyetemek is hozzáférhessenek az Erasmus+ és a Horizont-programokhoz.

A KIM új törvényjavalata szerint erre azért van szükség, mert „Európai Tanács által hozott intézkedés valamennyi vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézményt, illetve azok összes hallgatóját sújtja” - szúrta ki a 24.hu.

Ennek értelmében nem lehetnek kuratóriumi vagy felügyelőbizottsági tagok:

  • parlamenti képviselők,
  • a polgármesterek és a főpolgármester,
  • a kormánytagok,
  • az államtitkárok,
  • a miniszterelnök politikai igazgatója és a nemzetbiztonsági főtanácsadója,
  • a kormánybiztosok, miniszteri biztosok,
  • a helyettes államtitkárok,
  • kormányzati főhivatalok és a központi hivatalok vezetői és helyettesei,
  • kormányhivatal főigazgatója, igazgatója,
  • a Nemzeti Fejlesztési Központ főigazgatója és igazgatói,
  • járási hivatalvezetők és helyettesei,
  • főosztályvezetők és osztályvezetők.

Ha valaki ezek körül bármelyik tisztséget betöltötte, de lemondott vagy véget ért a megbízása, csak egy év elteltével lehet kurátor vagy fb-tag egyetemi alapítványban. Az összeférhetetlenséget az Állami Számvevőszék is ellenőrzi.

Jelenleg több olyan politikus van, akit érint a tervezet. Többek között Lezsák Sándor fideszes parlamenti elnököt, Fazekas Sándor fideszes képviselőt, Veres Pált, Miskolc leköszönő ellenzéki polgármesterét. Az érintetteknek emiatt jellemzően az egymillió forint környéki tiszteletdíjáról is le kell mondaniuk.

A javaslat ezen kívül hat évben maximalizálja az uniós támogatásban részesülő egyetemeknél a kuratóriumi és felügyelőbizottsági pozíciókat, és legfeljebb egyszer lehet újraválasztani a tagokat.

Az Eduline-on korábban részletesen beszámoltunk arról, hogy az Európai Bizottság közel két évvel ezelőtt döntött úgy, hogy kizárja a modellváltó magyar egyetemek hallgatóit és oktatóit az Erasmus+ és a Horizont Európai programokból, mivel azok kuratóriumaiban (akkor még) aktív politikusok is ültek.

Bár tavaly februárban az összes miniszter lemondott a kuratóriumi pozíciójáról, a helyzetet azóta sem sikerült megoldani, így ebben a félévben már nincsenek magyar hallgatók a modellváltó egyetemekről külföldön az Erasmus+ program keretein belül.

A Pannónia Program egyelőre nem túl népszerű a diákok körében: augusztusban és szeptemberben a tervezett 8 ezerhez képest csak több mint 700 hallgató ment külföldre tanulni.

Az Erasmus-üggyel részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

 

 

 

    Hozzászólások

    Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

    Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

    Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

    A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

    Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

    Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

    „A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

    Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

    Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

    A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.