Erre a kifejezetten gólyáknak szóló ösztöndíjra már az első félévben pályázhattok

A teljesítményalapú ösztöndíjakra még nem pályázhattok, de van más opció is.

  • Tornyos Kata

Az egyetemi éveitek alatt számos ösztöndíjra pályázhattok, ezeknek egy bizonyos része viszont az egyetemen nyújtott teljesítményetektől függ, így az első vizsgaidőszakotok lezárultáig még várnotok kell. Mivel azonban az egyetemkezdés mindenkinek nagyobb kiadásokkal jár, a legtöbb intézmény az első félévüket kezdő hallgatóknak is nyújt pénzügyi támogatást.

Ez az alaptámogatás, ami kifejezetten a frissen felvett hallgatóknak biztosít egy nagyobb összegű pénzügyi támogatást. Erre azok az állami ösztöndíjas, nappali munkarendű képzésre felvett hallgatók pályázhatnak, akik először létesítenek jogviszonyt az intézménnyel, és szociálisan rászorulnak a támogatásra, amit dokumentumokkal igazolni is tudnak. Pályázni a Neptun/Ügyintézés/Kérvények felületén tudtok.

A többi első félévben kapható ösztöndíjról innen olvashattok.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.