A HÖOK szerint fontosak a hagyományok az egyetemi közösségek számára, de ezeket időnként felül kell vizsgálni.
Cikkünk megjelenése után a BME arról tájékoztatta a szerkesztőségünket, hogy az ügyben munkacsoportot állítottak fel és vizsgálatot indítanak. Az eset kapcsán megkerestük a HÖOK-ot is. Budai Marcell, a szervezet sajtófőnöke úgy fogalmazott, hogy minden egyetemi közösség számára fontosak a hagyományok, amiket időnként felül kell vizsgálni.
Semmilyen esetben sem lehet fenntartani olyan hagyományokat, amik emberi méltóságot sértenek, vagy kellemetlen helyzetet hoznak valakit egy gólyatáborban, vagy bármilyen más egyetemi programban.
- emelte ki Budai, majd hozzátette, hogy nyilván egy 1000-1500 fős rendezvény esetében elengedhetetlenek a szabályok, de ezeket érdemes alaposan végig gondolni.
Budai kitért arra is, hogy minden gólyának meg kell adni azt a szabadságot, hogy eldöntse részt szeretne-e venni egy adott feladatban vagy sem,
és természetesen az sem fér bele a HÖOK által képviselt értékrendszerbe, ha mondjuk az étkezést vagy a tisztálkodást korlátozzák.
A sajtófőnök ugyanakkor megjegyezte, hogy a gólyatábori programokat az egyetemi vezetésnek is jóvá kell hagyni. Emellett pedig a HÖOK-nak van egy közel tíz éve elfogadott chartája, amiben részletesen leírják, hogyan kell például a képviselőknek, a közösségszervezőknek milyen normáknak, viselkedési normáknak kell megfelelnie, és mi az, ami egyáltalán nem fér bele.
Budai úgy fogalmazott, hogy a gólyatábornak az a legfontosabb célja, hogy szeptember második- harmadik hetében ne teljesen idegen 18-19 évesek üljenek be az előadóba, akik azt se tudják, hogy kihez forduljanak egy jó szóért, vagy kivel menjenek egyet kávézni majd szünetben.
A közösségeket már a gólyatáborban elkezdik szervezni, azzal párhuzamosan, hogy a felsőbb évesek sok infót szeretnének átadni magáról a felsőoktatási rendszerről, az egyetemről vagy éppenséggel a tanárokról, tantárgyakról, amiket jó, ha a gólyák már a beiratkozás előtt tudnak.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
