Bűnügyi nyomozónak készül Gulyás Michelle; ezeken az egyetemeken tanulnak a magyar olimpiai öttusázók
Magyarországot négy öttusázó képviseli a 2024-es olimpiai játékokon.
Székács Linda
A napokban kezdték meg a szereplésüket a párizsi olimpián az öttusázók. Magyarországot négy sportoló, Bőhm Csaba, Gulyás Michelle, Szép Balázs és Guzi Blanka képviselik, akiknek - a sportág nevéből adódóan - öt különböző sportban; vívásban, lovaglásban, lövészetben, úszásban és terepfutásban is teljesíteniük kell.
Mégis jut idejük a magyar öttusázóknak arra is, hogy a rengeteg edzés, edzőtábor és versenyek mellett a tanulmányaikra is ügyeljenek. A Londonban született, 23 éves Gulyás Michelle a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán, bűnügyi nyomozó szakirányon tanul, Guzi Blanka és Bőhm Csaba pedig a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem hallgatói.
Levelet kézbesítő katona
A sportágat egyébként gyakran modern pentatlonként is emlegetik. Míg azonban az ókori görög "öttusázóknak" futásban, távolugrásban, diszkoszvetésben, gerelyhajításban és birkózásban kellett összemérniük a tehetségüket, manapság a modern öttusázók a korábban már említett vívásban, lovaglásban, lövészetben, úszásban és terepfutásban mérettetik meg magukat.
A sportág kitalálása egy francia báróhoz, Pierre de Coubertinhoz köthető. A sportág mellé egy történetet is költöttek, amely szerint egy katonai futárnak egy folyó túlpaltjára kell egy levelet kézbesítenie. A futár lóval indul útnak, de az ellenség rátalál, ezért karddal és pisztollyal kell átverekednie magát az ellenséges katonákon. A lovát azonban kilövik, ezért a maradék távot a folyón átúszva, majd futva teszi meg.
Párizsban láthatunk utoljára lovakat az öttusán
Bár az elmúlt évtizedek alatt az öttusa számos változáson esett át, az egyik legnagyobb éppen most zajlik; a párizsi olimpia ugyanis az utolsó, ahol még láthatunk lovakat ebben a versenyszámban. Ezt követően azt akadályversennyel helyettesítik.
Az intézkedés apropója, hogy a 2021-ben megtartott tokiói olimpiai játékokon az egyik német öttusázó, Schleu Annika elsírta magát, mivel azért nem tudta teljesíteni a lovas számot - és így nulla pontot kapott - mert az állat nem engedelmeskedett neki. Dühében a versenyző edzője ököllel a ló farára ütött, amiért megrovást kapott. A Nemzetközi Öttusa Szövetség ezt követően úgy döntött, a lovas sportágat a párizsi olimpia után lecserélik.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda#magyaroktatas#pedagogusok#kozoktatas♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.