Bűnügyi nyomozónak készül Gulyás Michelle; ezeken az egyetemeken tanulnak a magyar olimpiai öttusázók

Magyarországot négy öttusázó képviseli a 2024-es olimpiai játékokon.

  • Székács Linda

A napokban kezdték meg a szereplésüket a párizsi olimpián az öttusázók. Magyarországot négy sportoló, Bőhm Csaba, Gulyás Michelle, Szép Balázs és Guzi Blanka képviselik, akiknek - a sportág nevéből adódóan - öt különböző sportban; vívásban, lovaglásban, lövészetben, úszásban és terepfutásban is teljesíteniük kell.

Mégis jut idejük a magyar öttusázóknak arra is, hogy a rengeteg edzés, edzőtábor és versenyek mellett a tanulmányaikra is ügyeljenek. A Londonban született, 23 éves Gulyás Michelle a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán, bűnügyi nyomozó szakirányon tanul, Guzi Blanka és Bőhm Csaba pedig a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem hallgatói.

Levelet kézbesítő katona

A sportágat egyébként gyakran modern pentatlonként is emlegetik. Míg azonban az ókori görög "öttusázóknak" futásban, távolugrásban, diszkoszvetésben, gerelyhajításban és birkózásban kellett összemérniük a tehetségüket, manapság a modern öttusázók a korábban már említett vívásban, lovaglásban, lövészetben, úszásban és terepfutásban mérettetik meg magukat.

A sportág kitalálása egy francia báróhoz, Pierre de Coubertinhoz köthető. A sportág mellé egy történetet is költöttek, amely szerint egy katonai futárnak egy folyó túlpaltjára kell egy levelet kézbesítenie. A futár lóval indul útnak, de az ellenség rátalál, ezért karddal és pisztollyal kell átverekednie magát az ellenséges katonákon. A lovát azonban kilövik, ezért a maradék távot a folyón átúszva, majd futva teszi meg.

Párizsban láthatunk utoljára lovakat az öttusán

Bár az elmúlt évtizedek alatt az öttusa számos változáson esett át, az egyik legnagyobb éppen most zajlik; a párizsi olimpia ugyanis az utolsó, ahol még láthatunk lovakat ebben a versenyszámban. Ezt követően azt akadályversennyel helyettesítik.

 

Az intézkedés apropója, hogy a 2021-ben megtartott tokiói olimpiai játékokon az egyik német öttusázó, Schleu Annika elsírta magát, mivel azért nem tudta teljesíteni a lovas számot - és így nulla pontot kapott - mert az állat nem engedelmeskedett neki. Dühében a versenyző edzője ököllel a ló farára ütött, amiért megrovást kapott. A Nemzetközi Öttusa Szövetség ezt követően úgy döntött, a lovas sportágat a párizsi olimpia után lecserélik.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.