Mire kell figyelni az egyetemi átsorolás (elkerülése) érdekében?

Államilag támogatott vagy önköltségesként tanultok? Mindkettő finanszírozási formából át lehet kerülni a másikba. Mutatjuk, mit kell tudnotok az egyetemi átsorolásról.

Az, hogy milyen formában kezditek az egyetemet még nem jelenti azt, hogy a diplomaszerzésig abban is maradtok. Jó átlaggal akár államilag támogatott helyre is átkerülhettek, azonban az ösztöndíjas helyet is el lehet veszíteni, ha nem figyeltek oda.

Ösztöndíjasból az önköltségesbe

Ha nem feleltek meg az egyetem által előírt feltételeknek, akkor a tanév végén az intézmény dönthet úgy, hogy átsorol a képzésetek önköltséges formájába.

Az automatikus fizetős képzésre való átsorolásnak négy feltétele van:

  • az utolsó két aktív félévben átlagban nem szereztetek legalább 18 kreditet
  • nem értétek el az intézmény szervezeti és működési szabályzatában megállapított tanulmányi átlagot
  • az állami ösztöndíjjal támogatott képzés feltételeinek vállalásáról szóló nyilatkozatot visszavonjátok,
  • vagy kimerítettétek a rendelkezésre álló támogatott időt.

Arról, hogy hány féléven keresztül tanulhattok állami ösztöndíjas formában ebben a cikkünkben olvashattok.

Fizetősből ösztöndíjas képzésbe

Nehezebb dolga van azoknak, akik önköltséges képzésből szeretnének átkerülni az államilag támogatott formába. Az átsorolás folyamatának lényege ugyanis az, hogy a gyengébben teljesítő állami ösztöndíjas hallgatókat önköltséges finanszírozási formába sorolják át, a megüresedő ösztöndíjas helyeket pedig jól teljesítő, korábban önköltséges hallgatókkal töltik fel.

Ezért csak annyi hallgatót tudnak átvenni az egyetemek, ahány hely megüresedik az állami képzésen. Az átsorolás pedig nem automatikusan történik, hanem előzetesen kérelmeznie kell minden jelentkezőnek a Neptunon keresztül.

Az átsorolás feltételeit az egyetemek maguk határozzák meg, ezért az ezzel kapcsolatos információkról a tanulmányi osztályon érdemes tájékozódni.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.