Mire kell figyelni az egyetemi átsorolás (elkerülése) érdekében?

Államilag támogatott vagy önköltségesként tanultok? Mindkettő finanszírozási formából át lehet kerülni a másikba. Mutatjuk, mit kell tudnotok az egyetemi átsorolásról.

Az, hogy milyen formában kezditek az egyetemet még nem jelenti azt, hogy a diplomaszerzésig abban is maradtok. Jó átlaggal akár államilag támogatott helyre is átkerülhettek, azonban az ösztöndíjas helyet is el lehet veszíteni, ha nem figyeltek oda.

Ösztöndíjasból az önköltségesbe

Ha nem feleltek meg az egyetem által előírt feltételeknek, akkor a tanév végén az intézmény dönthet úgy, hogy átsorol a képzésetek önköltséges formájába.

Az automatikus fizetős képzésre való átsorolásnak négy feltétele van:

  • az utolsó két aktív félévben átlagban nem szereztetek legalább 18 kreditet
  • nem értétek el az intézmény szervezeti és működési szabályzatában megállapított tanulmányi átlagot
  • az állami ösztöndíjjal támogatott képzés feltételeinek vállalásáról szóló nyilatkozatot visszavonjátok,
  • vagy kimerítettétek a rendelkezésre álló támogatott időt.

Arról, hogy hány féléven keresztül tanulhattok állami ösztöndíjas formában ebben a cikkünkben olvashattok.

Fizetősből ösztöndíjas képzésbe

Nehezebb dolga van azoknak, akik önköltséges képzésből szeretnének átkerülni az államilag támogatott formába. Az átsorolás folyamatának lényege ugyanis az, hogy a gyengébben teljesítő állami ösztöndíjas hallgatókat önköltséges finanszírozási formába sorolják át, a megüresedő ösztöndíjas helyeket pedig jól teljesítő, korábban önköltséges hallgatókkal töltik fel.

Ezért csak annyi hallgatót tudnak átvenni az egyetemek, ahány hely megüresedik az állami képzésen. Az átsorolás pedig nem automatikusan történik, hanem előzetesen kérelmeznie kell minden jelentkezőnek a Neptunon keresztül.

Az átsorolás feltételeit az egyetemek maguk határozzák meg, ezért az ezzel kapcsolatos információkról a tanulmányi osztályon érdemes tájékozódni.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.