Mire kell figyelni az egyetemi átsorolás (elkerülése) érdekében?

Államilag támogatott vagy önköltségesként tanultok? Mindkettő finanszírozási formából át lehet kerülni a másikba. Mutatjuk, mit kell tudnotok az egyetemi átsorolásról.

Az, hogy milyen formában kezditek az egyetemet még nem jelenti azt, hogy a diplomaszerzésig abban is maradtok. Jó átlaggal akár államilag támogatott helyre is átkerülhettek, azonban az ösztöndíjas helyet is el lehet veszíteni, ha nem figyeltek oda.

Ösztöndíjasból az önköltségesbe

Ha nem feleltek meg az egyetem által előírt feltételeknek, akkor a tanév végén az intézmény dönthet úgy, hogy átsorol a képzésetek önköltséges formájába.

Az automatikus fizetős képzésre való átsorolásnak négy feltétele van:

  • az utolsó két aktív félévben átlagban nem szereztetek legalább 18 kreditet
  • nem értétek el az intézmény szervezeti és működési szabályzatában megállapított tanulmányi átlagot
  • az állami ösztöndíjjal támogatott képzés feltételeinek vállalásáról szóló nyilatkozatot visszavonjátok,
  • vagy kimerítettétek a rendelkezésre álló támogatott időt.

Arról, hogy hány féléven keresztül tanulhattok állami ösztöndíjas formában ebben a cikkünkben olvashattok.

Fizetősből ösztöndíjas képzésbe

Nehezebb dolga van azoknak, akik önköltséges képzésből szeretnének átkerülni az államilag támogatott formába. Az átsorolás folyamatának lényege ugyanis az, hogy a gyengébben teljesítő állami ösztöndíjas hallgatókat önköltséges finanszírozási formába sorolják át, a megüresedő ösztöndíjas helyeket pedig jól teljesítő, korábban önköltséges hallgatókkal töltik fel.

Ezért csak annyi hallgatót tudnak átvenni az egyetemek, ahány hely megüresedik az állami képzésen. Az átsorolás pedig nem automatikusan történik, hanem előzetesen kérelmeznie kell minden jelentkezőnek a Neptunon keresztül.

Az átsorolás feltételeit az egyetemek maguk határozzák meg, ezért az ezzel kapcsolatos információkról a tanulmányi osztályon érdemes tájékozódni.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.