Általában 12, bizonyos esetekben pedig 14 féléve is lehet a hallgatóknak arra, hogy állami ösztöndíjas képzésben tanuljanak. Mutatjuk, mit kell tudnotok, ha államilag támogatott formában tanultok a felsőoktatásban.
A 2024-es őszi félévben 90 334 hallgató kezdheti meg a felsőfokú tanulmányait valamelyik egyetem szeptemberben induló képzésén. A felvett hallgatók körülbelül 80 százaléka pedig állami ösztöndíjas képzésre került be.
Arról már írtunk, milyen feltételeket kell elfogadnotok, ha állami ösztöndíjas formában fogtok tanulni, ezt itt tudjátok elolvasni.
Állami ösztöndíjas félévek száma
Felsőoktatási szakképzésen, alap-, osztatlan képzésen, illetve mesterképzésen összesen 12 félévig tanulhattok állami ösztöndíjjal. Kivétel, ha osztatlan szakon tanultok (például általános orvos képzésben) és a követelmények szerint a képzési idő meghaladja a tíz félévet, ebben az esetben ugyanis 14 félév áll a rendelkezésetekre.
Ez a szám akkor is eltérhet, ha fogyatékossággal élő hallgatóról van szó, ilyenkor a felsőoktatási intézmény legfeljebb négy félévvel növelheti meg a támogatott félévek számát.
Azt is érdemes tudnotok, hogy egy adott oklevél megszerzéséhez rendelkezésre álló támogatási idő legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, mint az adott szak képzési ideje, tehát 6 féléves alapképzésben 8 féléven keresztül tanulhattok állami ösztöndíjasként, a 9. félévtől már kizárólag csak önköltséges formában végezhetitek ugyanazt a képzést.
Diploma után is lehet még állami ösztöndíjasként tanulni?
A rendelkezésre álló támogatási idő igénybevételét nem zárja ki korábbi diploma és szakképzettség, de értelemszerűen csak a támogatási idő fennmaradó részében lehet további állami ösztöndíjas tanulmányokat folytatni másik szakon.
Például, ha a korábbi diplomátokat állami ösztöndíjasként szereztétek 7 félév alatt, akkor a következő képzésre már csak 5 félévetek marad. Ha pedig véglegesen kimerítettétek a rendelkezésére álló támogatási időt, csak önköltséges képzési formában tanulhattok tovább.
Ha doktori képzésre jelentkeztek
Függetlenül a 12 félévtől, a doktori képzésben részt vevő hallgatók támogatási ideje legfeljebb nyolc félév lehet.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
