Ezeket a feltételeket kell elfogadnotok, ha szeptembertől állami ösztöndíjas formában tanultok

Jól hangzik, hogy nem kell fizetni, ennek ugyanakkor vannak bizonyos feltételei. Mutatjuk őket.

  • Székács Linda

90 334 felvételiző kapott jó hírt július 24-én, ők kezdhetik a következő félévet valamelyik egyetem szeptemberben induló képzésén. A felvett hallgatók körülbelül 80 százaléka állami ösztöndíjas képzésre került be; 10-ből 8 diák kezdheti így az egyetemet.

Az állami ösztöndíj, vagyis az, hogy az állam finanszírozza a felsőoktatásban folytatott féléveiteket, ugyanakkor feltételekkel jár. Ezek a beiratkozás során aláírandó hallgatói szerződésben szerepelnek.

Az egyik feltétel, hogy legfeljebb a meghatározott képzési idő másfélszeresén belül diplomát kell szereznetek az adott szakon. Ez tehát azt jelenti, hogy egy 6 féléves képzést maximum 9 félév alatt kell elvégeznetek.

A másik, hogy Magyarországon kell dolgoznotok annyi ideig, ameddig az egyetemen, főiskolán állami ösztöndíjasként tanultok. Ennek teljesítésére 20 év áll rendelkezésetekre, ami tehát azt jelenti, hogy a végzést követő húsz éven belül a képzés hosszától függően körülbelül 3-5 évet itthoni munkaviszonyban kell töltenetek. Ebben az esetben ugyanakkor nem naptári félévet veszik alapul, hanem egy egyetemi-főiskolai szemeszter időtartamát, azaz 5 hónapot. Ha például tehát egy 12 féléves, vagyis 6 éves osztatlan képzést sikerül időben befejeztek, akkor nem 6, hanem csak 5 évet kell itthon dolgoznotok a végzést követő húsz éven belül.

Amennyiben a feltételek valamelyikét nem teljesítitek, az igénybe vett állami ösztöndíj összegét vissza kell fizetnetek. Például ha a diplomaszerzéseteket követően külföldre költöztök és 20 éven belül egyáltalán nem dolgoztok itthon, akkor a teljes összeget. Viszont ha például 1-2 éven keresztül itthoni munkaviszonyt tartotok fenn, akkor a visszafizetendő összeg alacsonyabb lesz.

A részletes tájékoztatót ide kattintva találjátok meg.

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.