Ezeket a feltételeket kell elfogadnotok, ha szeptembertől állami ösztöndíjas formában tanultok

Jól hangzik, hogy nem kell fizetni, ennek ugyanakkor vannak bizonyos feltételei. Mutatjuk őket.

  • Székács Linda

90 334 felvételiző kapott jó hírt július 24-én, ők kezdhetik a következő félévet valamelyik egyetem szeptemberben induló képzésén. A felvett hallgatók körülbelül 80 százaléka állami ösztöndíjas képzésre került be; 10-ből 8 diák kezdheti így az egyetemet.

Az állami ösztöndíj, vagyis az, hogy az állam finanszírozza a felsőoktatásban folytatott féléveiteket, ugyanakkor feltételekkel jár. Ezek a beiratkozás során aláírandó hallgatói szerződésben szerepelnek.

Az egyik feltétel, hogy legfeljebb a meghatározott képzési idő másfélszeresén belül diplomát kell szereznetek az adott szakon. Ez tehát azt jelenti, hogy egy 6 féléves képzést maximum 9 félév alatt kell elvégeznetek.

A másik, hogy Magyarországon kell dolgoznotok annyi ideig, ameddig az egyetemen, főiskolán állami ösztöndíjasként tanultok. Ennek teljesítésére 20 év áll rendelkezésetekre, ami tehát azt jelenti, hogy a végzést követő húsz éven belül a képzés hosszától függően körülbelül 3-5 évet itthoni munkaviszonyban kell töltenetek. Ebben az esetben ugyanakkor nem naptári félévet veszik alapul, hanem egy egyetemi-főiskolai szemeszter időtartamát, azaz 5 hónapot. Ha például tehát egy 12 féléves, vagyis 6 éves osztatlan képzést sikerül időben befejeztek, akkor nem 6, hanem csak 5 évet kell itthon dolgoznotok a végzést követő húsz éven belül.

Amennyiben a feltételek valamelyikét nem teljesítitek, az igénybe vett állami ösztöndíj összegét vissza kell fizetnetek. Például ha a diplomaszerzéseteket követően külföldre költöztök és 20 éven belül egyáltalán nem dolgoztok itthon, akkor a teljes összeget. Viszont ha például 1-2 éven keresztül itthoni munkaviszonyt tartotok fenn, akkor a visszafizetendő összeg alacsonyabb lesz.

A részletes tájékoztatót ide kattintva találjátok meg.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.