Jól hangzik, hogy nem kell fizetni, ennek ugyanakkor vannak bizonyos feltételei. Mutatjuk őket.
90 334 felvételiző kapott jó hírt július 24-én, ők kezdhetik a következő félévet valamelyik egyetem szeptemberben induló képzésén. A felvett hallgatók körülbelül 80 százaléka állami ösztöndíjas képzésre került be; 10-ből 8 diák kezdheti így az egyetemet.
Az állami ösztöndíj, vagyis az, hogy az állam finanszírozza a felsőoktatásban folytatott féléveiteket, ugyanakkor feltételekkel jár. Ezek a beiratkozás során aláírandó hallgatói szerződésben szerepelnek.
Az egyik feltétel, hogy legfeljebb a meghatározott képzési idő másfélszeresén belül diplomát kell szereznetek az adott szakon. Ez tehát azt jelenti, hogy egy 6 féléves képzést maximum 9 félév alatt kell elvégeznetek.
A másik, hogy Magyarországon kell dolgoznotok annyi ideig, ameddig az egyetemen, főiskolán állami ösztöndíjasként tanultok. Ennek teljesítésére 20 év áll rendelkezésetekre, ami tehát azt jelenti, hogy a végzést követő húsz éven belül a képzés hosszától függően körülbelül 3-5 évet itthoni munkaviszonyban kell töltenetek. Ebben az esetben ugyanakkor nem naptári félévet veszik alapul, hanem egy egyetemi-főiskolai szemeszter időtartamát, azaz 5 hónapot. Ha például tehát egy 12 féléves, vagyis 6 éves osztatlan képzést sikerül időben befejeztek, akkor nem 6, hanem csak 5 évet kell itthon dolgoznotok a végzést követő húsz éven belül.
Amennyiben a feltételek valamelyikét nem teljesítitek, az igénybe vett állami ösztöndíj összegét vissza kell fizetnetek. Például ha a diplomaszerzéseteket követően külföldre költöztök és 20 éven belül egyáltalán nem dolgoztok itthon, akkor a teljes összeget. Viszont ha például 1-2 éven keresztül itthoni munkaviszonyt tartotok fenn, akkor a visszafizetendő összeg alacsonyabb lesz.
A részletes tájékoztatót ide kattintva találjátok meg.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Az Oktatási Hivatal augusztus 27-én délelőtt közzétette a pótfelvételi eredményeit is.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az iskolakezdés közeledtével több család számára is kellemetlen meglepetést jelenthet, ha az iskola hétvégén tartja meg a tanévnyitó ünnepséget. Felmerül a kérdés, hogy kötelezhető-e egy diák arra, hogy pihenőnapon is megjelenjen az iskolában?
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
