Ezeket a feltételeket kell elfogadnotok, ha szeptembertől állami ösztöndíjas formában tanultok

Jól hangzik, hogy nem kell fizetni, ennek ugyanakkor vannak bizonyos feltételei. Mutatjuk őket.

  • Székács Linda

90 334 felvételiző kapott jó hírt július 24-én, ők kezdhetik a következő félévet valamelyik egyetem szeptemberben induló képzésén. A felvett hallgatók körülbelül 80 százaléka állami ösztöndíjas képzésre került be; 10-ből 8 diák kezdheti így az egyetemet.

Az állami ösztöndíj, vagyis az, hogy az állam finanszírozza a felsőoktatásban folytatott féléveiteket, ugyanakkor feltételekkel jár. Ezek a beiratkozás során aláírandó hallgatói szerződésben szerepelnek.

Az egyik feltétel, hogy legfeljebb a meghatározott képzési idő másfélszeresén belül diplomát kell szereznetek az adott szakon. Ez tehát azt jelenti, hogy egy 6 féléves képzést maximum 9 félév alatt kell elvégeznetek.

A másik, hogy Magyarországon kell dolgoznotok annyi ideig, ameddig az egyetemen, főiskolán állami ösztöndíjasként tanultok. Ennek teljesítésére 20 év áll rendelkezésetekre, ami tehát azt jelenti, hogy a végzést követő húsz éven belül a képzés hosszától függően körülbelül 3-5 évet itthoni munkaviszonyban kell töltenetek. Ebben az esetben ugyanakkor nem naptári félévet veszik alapul, hanem egy egyetemi-főiskolai szemeszter időtartamát, azaz 5 hónapot. Ha például tehát egy 12 féléves, vagyis 6 éves osztatlan képzést sikerül időben befejeztek, akkor nem 6, hanem csak 5 évet kell itthon dolgoznotok a végzést követő húsz éven belül.

Amennyiben a feltételek valamelyikét nem teljesítitek, az igénybe vett állami ösztöndíj összegét vissza kell fizetnetek. Például ha a diplomaszerzéseteket követően külföldre költöztök és 20 éven belül egyáltalán nem dolgoztok itthon, akkor a teljes összeget. Viszont ha például 1-2 éven keresztül itthoni munkaviszonyt tartotok fenn, akkor a visszafizetendő összeg alacsonyabb lesz.

A részletes tájékoztatót ide kattintva találjátok meg.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.