Egy kattintás, mégis csak kevés hallgatónak sikerül: így kerülhettek át az egyetemen államilag finanszírozott formára

Bár az átsorolás kérése kifejezetten egyszerű folyamatnak tűnik, mégis sokan várnak arra, hogy önköltséges képzésről átvegyék az államilag finanszírozott képzési formára.

Az átsorolás folyamatának lényege a felsőoktatásban, hogy a gyengébben teljesítő állami ösztöndíjas hallgatókat önköltséges finanszírozási formába sorolják át, a megüresedő ösztöndíjas helyeket pedig jól teljesítő, korábban önköltséges hallgatókkal töltik fel.

Mivel az egyetemek csak a megüresedett állami ösztöndíjjal támogatott helyekre tudnak másik hallgatókat felvenni - amihez az átsorolást előzetesen kérelmezni kell -, így azok közül is csak a legjobban teljesítő hallgatók kerülhetnek át a rangsorolás alapján.

Mit kell tenni az átkerülésért?

A sikeres átsoroláshoz elsősorban az eredményeiteket fogják figyelembe venni. Az ehhez szükséges átlagot az egyetemek saját maguk határozzák meg.

A kérelmet a Neptunon keresztül az Ügyintézés/Átsorolási kérelem menüpontnál tudjátok leadni, amihez nem kell külön nyomtatványt kitölteni. A jelentkezést követően az egyetem automatikusan intézi az átsorolást. A felsőoktatási intézmény az átsorolási döntést minden év július 31. napjáig, tanévenként egyszer köteles meghozni.

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.