Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Budapest sajnos nincs a listában, megelőzi többek között Bécs, Varsó és Prága is a Quacquarelli Symonds európai részrangsorában.
London, München, Párizs - ez a három legjobb európai egyetemváros a Quacquarelli Symonds legfrissebb, június 18-án megjelent rangsora szerint.
London évek óta letaszíthatatlan a trónjáról, és a kiváló egyetemei, illetve szórakozási, kikapcsolódási és munkalehetőségei miatt még az egyébként drága lakhatási és magas tandíjköltségek ellenére is a világ legjobb egyetemvárosa. De nem történt változás a második és harmadik helyen sem; az angol metropoliszt idén is Tokió és Szöul követi a globális rangsorban.
Európára szűkítve azonban már más a helyzet. Anglia fővárosát ebben az esetben a bajor főváros, a globális listában is kiválóan szereplő (4) München követi, megelőzve többek között Párizst, Berlint és Amszterdamot is. A részletes elemzés szerint Münchenben remek munkalehetőségek várják a hallgatókat, olcsók a tandíjak és a világ számos országból érkeznek hallgatók a nemzetközi rangsorok élvonalában található Technical University of Munich és Ludwig-Maximilians-Universität München egyetemekre.
Az európai vizonylatban harmadik, globálisan pedig 7. helyre jutó Párizs Londonhoz hasonlóan elsősorban a számos kiváló egyetemével és a kikapcsolódási, szórakozási és munkalehetőségeivel vonzza a hallgatókat. Megfizethetőség szempontjából azonban nem tartozik az élbolyba.
Mutatjuk a tíz legjobb egyetemvárost Európában
Európában 34. Budapest
Magyarország fővárosa, Budapest világviszonylatban és Európában is a középmezőnybe tartozik. Míg a globális rangsorban 150 rangsorolt város közül idén 63. lett, Európára szűkítve a 34. legjobb egyetemváros Budapest, amit többek között olyan kelet-európai városok is megelőznek, mint Varsó, Prága és Bécs.
Kiemelik ugyanakkor, hogy a magyar főváros több lista szerint is a világ legélhetőbb városai közé tartozik, és tandíjak szempontjából is kifejezetten kedvező. Ráadásul rengeteg színház, múzeum, romkocsmák, kávézók, és a világ legjobb fesztiválja is várja az itt tanuló egyetemistákat.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.