A világ legjobb fesztiváljának választották a Szigetet

Az augusztus 7-12. között tartott fesztiválon idén már 60 színpaddal és körülbelül 1000 előadóval várják a látogatókat, a bérletek ráadásul még olcsóbbak is, mint a többi hasonló európai fesztiválon.

  • Székács Linda

A brit Glastonbury-t és a belga Tomorrowlandet is maga mögé utasítva a Sziget Fesztivált választotta 2024 legjobb zenei fesztiváljának a Slingo.

A portál a világ 50 legjelentősebb zenei rendezvényét értékelte többek között a jegyárak, a színpadok száma, a meghívott előadók és a befogadóképesség alapján.

A Sziget Fesztivál mindezeket összesítve 10 pontból 8,5 pontot szerzett, egy ponttal többet, mint a Glastonbury és 1,5 ponttal többet, mint a Tomorrowland, amiknél nem csupán 100-130 dollárral (körülbelül 37-50 ezer forint) olcsóbb a bérlet, de míg a Glastonbury-n 31 színpad várja a látogatókat, a Szigeten idén már 60 lesz.

A legtöbb előadó (és látogató is) azonban még így is a napi 210 ezer látogatót vonzó Glastonbury-n lesz idén nyáron. Az előadók számát tekintve a napi körülbelül 90 ezer ember befogadására képes Sziget a szintén brit Green Man fesztivállal egyetemben a második helyre került. Míg ugyanis a Glastonbury-n mintegy 3000 előadó fog fellépni június 26. és 30. között, a Szigeten és a Green Man fesztiválon "csak" 1000.

A tíz legjobb fesztivál listája az értékelések alapján így néz ki;

  • Sziget Fesztivál (Magyarország) - 8,5
  • Glastonbury (Egyesült Királyság) - 7,5
  • Tomorrowland (Belgium) - 7,0
  • Untold (Románia) - 6,78
  • Mysteryland (Hollandia) - 6,67
  • Roskilde (Dánia) - 6,61
  • Creamfields (Egyesült Királyság) - 6,22
  • Primavera Sound (Spanyolország) - 5,89
  • Dekmantel (Hollandia) - 5,83
  • Electric Daisy (Amerika) - 5,78

Az influencerek és hírességek körében nagyon népszerű amerikai Coachella nem szerepel a legjobbak között. Sőt, a világ legdrágább fesztiváljának választották, hiszen az április 11-én és április 20-án tartott egy-egy napra 397,42 dollárba (147 ezer forint) kerültek a jegyek.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.