Nagy tétje van a mostani rektorválasztásnak a BME-n, hiszen nagy eséllyel az új rektor fogja levezényelni a modellváltást
Június 10-én választanak rektort a még állami fenntartású BME-n, aminek az intézmény szempontjából most különösen nagy tétje van: feltehetően az új rektor fogja levezényelni a modellváltást. Áprilisban a jelenlegi rektor, Czigány Tibor jelezte, hogy nem indul újra, a posztra ketten adták be a pályázatukat.
Az egyik, Charaf Hassan, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánja, a másik pedig Kiss Rita, a Gépészmérnöki Kar Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszékének vezetője. Fontos tudni, hogy mindkét jelölt elfogadja a modellváltást, de a feltételek kidolgozásában, az átmenet levezénylésében már jelentős különségek vannak köztük. Kiss Rita a modellváltást a jelenlegi körülmények miatt elkerülhetetlennek tartja, de bevonná a folyamatba az egyetemi polgárságot is, míg Charaf Hassan egyételműen a modellváltást támogatja, és inkább vezetői döntésként kezelné a helyzetet.
A Műegyetemiek az Oktatás Jövőjéért Csoport információi szerint a kormány a dékánt támogatja, és megpróbál nyomást gyakorolni a szenátusra, amit a szerkesztőségünknek is elküldött levelekkel bizonyítani is tudnak.
A BME kancellárja 2024. június 5-én, néhány nappal a szenátus szavazása előtt, levelet küldött a szenátus tagjainak. Ebben a konzisztórium elnökének, Ratatics Péternek a kérésére továbbítja a konzisztórium külső tagjainak véleményét, mely annak a jelöltnek a pályázatát támogatja, aki közismerten a KEKVA modellt tartja a BME számára legmegfelelőbbnek. A levél azt sugallja, hogy a konzisztórium állást foglalt volna arról, melyik jelöltet kell támogatni.
- olvasható a csoport közleményében.
A helyzet azért is érdekes, mert az öttagú konzisztóriumnak, amelynek a rektor is tagja, személyi kérdésekben nincs hatásköre, csupán az intézmény stratégiai döntéseit alapozza meg, valamint a gazdálkodási tevékenységet támogatja és ellenőrzi szakmailag.
A jelenlegi rektor a kancellár levelére szinte azonnal reagált, ebből kiderült, hogy ugyan a konzisztórium legutóbbi ülésén meghallgatta a jelölteket, de a tagok nem véleményezték őket és nem szavaztak.
Konzisztórium ülésén a rektori pályázókkal kapcsolatban semmiféle állásfoglalás nem született, a rektori pályázók meghallgatása után sem szóbeli értékelés, sem szavazás nem történt. Mindezek alapján a BME kancellárja által kiküldött nyilatkozat semmilyen formában nem tükrözi a BME Konzisztórium mint testület véleményét.
- írta a rektor a levelében, aki sajnálatát fejezte ki, hogy a rektorválasztást a Nemzeti Felsőoktatási Törvénnyel és a BME belső szabályzataival ellentétes események terhelik.
A Műegyetemiek az Oktatás Jövőjéért Csoportnak ráadásul tudomása van egy olyan dokumentumról is, melyben Ratatics Péter elnök a konzisztórium külső tagjainak nevében azt kéri, hogy a konzisztórium legutóbbi ülésének jegyzőkönyvébe utólag vegyék fel, hogy a testület a két rektorjelölt közül melyiket tartja alkalmasabbnak.
Emellett érdekes, hogy a szenátusi ülésekre mindig meg szokták hívni a fenntartó képviselőjét, vagyis a felsőoktatási államtitkárságot, akik eddig nem éltek a lehetőséggel. Most is lemondták a részvételt, azonban felkérték a konzisztórium elnökét, Ratatics Pétert a helyettesítésre.
Hogy mi lesz a rektorválasztás eredménye, egyelőre még sejteni sem lehet. Halmos Balázs, a BME docense úgy fogalmazott, hogy az oktatók, dolgozók megosztottak, talán egy kicsivel Kiss Rita vezet. A rektorválasztáson szavazatok 30 százalékát adó hallgatói képviselőkről nem tudni, hogy melyik jelöltet támogatják, de feltehetően, ahogy korábban is, megbeszélik, kire fognak szavazni.
Hogy jelenleg mennyire alulfinanszírozott a BME, és mennyire kevés pénzből kell megélnie az ott dolgozóknak, azzal részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
