Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Június 10-én választanak rektort a még állami fenntartású BME-n, aminek az intézmény szempontjából most különösen nagy tétje van: feltehetően az új rektor fogja levezényelni a modellváltást. Áprilisban a jelenlegi rektor, Czigány Tibor jelezte, hogy nem indul újra, a posztra ketten adták be a pályázatukat.
Az egyik, Charaf Hassan, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánja, a másik pedig Kiss Rita, a Gépészmérnöki Kar Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszékének vezetője. Fontos tudni, hogy mindkét jelölt elfogadja a modellváltást, de a feltételek kidolgozásában, az átmenet levezénylésében már jelentős különségek vannak köztük. Kiss Rita a modellváltást a jelenlegi körülmények miatt elkerülhetetlennek tartja, de bevonná a folyamatba az egyetemi polgárságot is, míg Charaf Hassan egyételműen a modellváltást támogatja, és inkább vezetői döntésként kezelné a helyzetet.
A Műegyetemiek az Oktatás Jövőjéért Csoport információi szerint a kormány a dékánt támogatja, és megpróbál nyomást gyakorolni a szenátusra, amit a szerkesztőségünknek is elküldött levelekkel bizonyítani is tudnak.
A BME kancellárja 2024. június 5-én, néhány nappal a szenátus szavazása előtt, levelet küldött a szenátus tagjainak. Ebben a konzisztórium elnökének, Ratatics Péternek a kérésére továbbítja a konzisztórium külső tagjainak véleményét, mely annak a jelöltnek a pályázatát támogatja, aki közismerten a KEKVA modellt tartja a BME számára legmegfelelőbbnek. A levél azt sugallja, hogy a konzisztórium állást foglalt volna arról, melyik jelöltet kell támogatni.
- olvasható a csoport közleményében.
A helyzet azért is érdekes, mert az öttagú konzisztóriumnak, amelynek a rektor is tagja, személyi kérdésekben nincs hatásköre, csupán az intézmény stratégiai döntéseit alapozza meg, valamint a gazdálkodási tevékenységet támogatja és ellenőrzi szakmailag.
A jelenlegi rektor a kancellár levelére szinte azonnal reagált, ebből kiderült, hogy ugyan a konzisztórium legutóbbi ülésén meghallgatta a jelölteket, de a tagok nem véleményezték őket és nem szavaztak.
Konzisztórium ülésén a rektori pályázókkal kapcsolatban semmiféle állásfoglalás nem született, a rektori pályázók meghallgatása után sem szóbeli értékelés, sem szavazás nem történt. Mindezek alapján a BME kancellárja által kiküldött nyilatkozat semmilyen formában nem tükrözi a BME Konzisztórium mint testület véleményét.
- írta a rektor a levelében, aki sajnálatát fejezte ki, hogy a rektorválasztást a Nemzeti Felsőoktatási Törvénnyel és a BME belső szabályzataival ellentétes események terhelik.
A Műegyetemiek az Oktatás Jövőjéért Csoportnak ráadásul tudomása van egy olyan dokumentumról is, melyben Ratatics Péter elnök a konzisztórium külső tagjainak nevében azt kéri, hogy a konzisztórium legutóbbi ülésének jegyzőkönyvébe utólag vegyék fel, hogy a testület a két rektorjelölt közül melyiket tartja alkalmasabbnak.
Emellett érdekes, hogy a szenátusi ülésekre mindig meg szokták hívni a fenntartó képviselőjét, vagyis a felsőoktatási államtitkárságot, akik eddig nem éltek a lehetőséggel. Most is lemondták a részvételt, azonban felkérték a konzisztórium elnökét, Ratatics Pétert a helyettesítésre.
Hogy mi lesz a rektorválasztás eredménye, egyelőre még sejteni sem lehet. Halmos Balázs, a BME docense úgy fogalmazott, hogy az oktatók, dolgozók megosztottak, talán egy kicsivel Kiss Rita vezet. A rektorválasztáson szavazatok 30 százalékát adó hallgatói képviselőkről nem tudni, hogy melyik jelöltet támogatják, de feltehetően, ahogy korábban is, megbeszélik, kire fognak szavazni.
Hogy jelenleg mennyire alulfinanszírozott a BME, és mennyire kevés pénzből kell megélnie az ott dolgozóknak, azzal részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
