Államvizsga közben omlott össze a Semmelweis Egyetem és a Debreceni Egyetem számítógépes rendszere

Lehetséges, hogy újra kell írniuk a hallgatóknak az államvizsgát?

Több száz általános orvostanhallgató államvizsgázott a Semmelweis Egyetemen, amikor is összeomlott az intézmény informatikai rendszere– derült ki Hadházy Ákos Facebook-posztjából.

Az esetet az egyik hallgató édesanyja osztotta meg, aki arról számolt be, hogy a budapesti államvizsga során egy szerverhiba miatt leállt az egyetem rendszere és több hallgató válaszainak egy része elveszett.

"Abban a teremben például, ahol a lányom írta mindenkinek elveszett a válaszainak legalább az egyharmada"

- írta a felháborodott anyuka.

A hibát egyelőre nem sikerült megoldani, és azt sem lehet tudni, hogy vissza tudják-e hozni az elveszett válaszokat. Az oldal a bejegyzés írása idején is szerverhibát jelzett, így a vizsgázók továbbra sem látják az eredményeiket, és attól félnek, ha nem oldódik meg a probléma, akkor újra kell írniuk az államvizsgát.

Az egyetem tájékoztatása szerint, ha az esetet követő napon 12 óráig nem áll helyre a rendszer és nem jelennek meg az eredmények, akkor fellebbezhetnek.

Frissítés 05.30.

Cikkünk megjelenése után a Semmelweis Egyetem is megkereste a szerkesztőséget, amelyből kiderült, hogy a probléma a Debreceni Egyetemet is érintette. Az esettel kapcsolatban azt írták, hogy a 2024. május 28-án lezajlott, általános orvostudományi karokat érintő írásbeli záróvizsgán informatikai probléma lépett fel azon orvosképző egyetemeken (Semmelweis és Debreceni Egyetem) ahol online vizsgát tartottak. A hiba adatvesztést okozott, amely azt eredményezte, hogy a számítógépes rendszer a 180-kérdésre adott válaszból átlagosan 156 tesztválaszt mentett csak le. A vizsgák szervezéséért és lebonyolításáért felelős, az egyetemektől független testület az Országos Orvos, Fogorvos és Gyógyszerész Záróvizsga Bizottság (OZVB) vizsgálata még tart az ügyben, tájékoztatásuk szerint nem kizárható a hacker támadás lehetősége sem.

 

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?