Államvizsga közben omlott össze a Semmelweis Egyetem és a Debreceni Egyetem számítógépes rendszere

Lehetséges, hogy újra kell írniuk a hallgatóknak az államvizsgát?

Több száz általános orvostanhallgató államvizsgázott a Semmelweis Egyetemen, amikor is összeomlott az intézmény informatikai rendszere– derült ki Hadházy Ákos Facebook-posztjából.

Az esetet az egyik hallgató édesanyja osztotta meg, aki arról számolt be, hogy a budapesti államvizsga során egy szerverhiba miatt leállt az egyetem rendszere és több hallgató válaszainak egy része elveszett.

"Abban a teremben például, ahol a lányom írta mindenkinek elveszett a válaszainak legalább az egyharmada"

- írta a felháborodott anyuka.

A hibát egyelőre nem sikerült megoldani, és azt sem lehet tudni, hogy vissza tudják-e hozni az elveszett válaszokat. Az oldal a bejegyzés írása idején is szerverhibát jelzett, így a vizsgázók továbbra sem látják az eredményeiket, és attól félnek, ha nem oldódik meg a probléma, akkor újra kell írniuk az államvizsgát.

Az egyetem tájékoztatása szerint, ha az esetet követő napon 12 óráig nem áll helyre a rendszer és nem jelennek meg az eredmények, akkor fellebbezhetnek.

Frissítés 05.30.

Cikkünk megjelenése után a Semmelweis Egyetem is megkereste a szerkesztőséget, amelyből kiderült, hogy a probléma a Debreceni Egyetemet is érintette. Az esettel kapcsolatban azt írták, hogy a 2024. május 28-án lezajlott, általános orvostudományi karokat érintő írásbeli záróvizsgán informatikai probléma lépett fel azon orvosképző egyetemeken (Semmelweis és Debreceni Egyetem) ahol online vizsgát tartottak. A hiba adatvesztést okozott, amely azt eredményezte, hogy a számítógépes rendszer a 180-kérdésre adott válaszból átlagosan 156 tesztválaszt mentett csak le. A vizsgák szervezéséért és lebonyolításáért felelős, az egyetemektől független testület az Országos Orvos, Fogorvos és Gyógyszerész Záróvizsga Bizottság (OZVB) vizsgálata még tart az ügyben, tájékoztatásuk szerint nem kizárható a hacker támadás lehetősége sem.

 

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.