Államvizsga közben omlott össze a Semmelweis Egyetem és a Debreceni Egyetem számítógépes rendszere

Lehetséges, hogy újra kell írniuk a hallgatóknak az államvizsgát?

Több száz általános orvostanhallgató államvizsgázott a Semmelweis Egyetemen, amikor is összeomlott az intézmény informatikai rendszere– derült ki Hadházy Ákos Facebook-posztjából.

Az esetet az egyik hallgató édesanyja osztotta meg, aki arról számolt be, hogy a budapesti államvizsga során egy szerverhiba miatt leállt az egyetem rendszere és több hallgató válaszainak egy része elveszett.

"Abban a teremben például, ahol a lányom írta mindenkinek elveszett a válaszainak legalább az egyharmada"

- írta a felháborodott anyuka.

A hibát egyelőre nem sikerült megoldani, és azt sem lehet tudni, hogy vissza tudják-e hozni az elveszett válaszokat. Az oldal a bejegyzés írása idején is szerverhibát jelzett, így a vizsgázók továbbra sem látják az eredményeiket, és attól félnek, ha nem oldódik meg a probléma, akkor újra kell írniuk az államvizsgát.

Az egyetem tájékoztatása szerint, ha az esetet követő napon 12 óráig nem áll helyre a rendszer és nem jelennek meg az eredmények, akkor fellebbezhetnek.

Frissítés 05.30.

Cikkünk megjelenése után a Semmelweis Egyetem is megkereste a szerkesztőséget, amelyből kiderült, hogy a probléma a Debreceni Egyetemet is érintette. Az esettel kapcsolatban azt írták, hogy a 2024. május 28-án lezajlott, általános orvostudományi karokat érintő írásbeli záróvizsgán informatikai probléma lépett fel azon orvosképző egyetemeken (Semmelweis és Debreceni Egyetem) ahol online vizsgát tartottak. A hiba adatvesztést okozott, amely azt eredményezte, hogy a számítógépes rendszer a 180-kérdésre adott válaszból átlagosan 156 tesztválaszt mentett csak le. A vizsgák szervezéséért és lebonyolításáért felelős, az egyetemektől független testület az Országos Orvos, Fogorvos és Gyógyszerész Záróvizsga Bizottság (OZVB) vizsgálata még tart az ügyben, tájékoztatásuk szerint nem kizárható a hacker támadás lehetősége sem.

 

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.