Elkezdődött Ádám Zoltán munkaügyi pere a Corvinus Egyetemmel

A tavaly októberben kirúgott docens a szakszerűtlen elbocsátása miatt sérelemdíjat követel.

  • Székács Linda

"Végig az volt az érzésem, hogy rossz érzéssel közelít felém a kancellár, olyan határidőket szab, amik megnehezítik, hogy kooperáljak vele” - idézi a hvg.hu Ádám Zoltánt, a Corvinus Egyetem elbocsátott docensét.

Ádám Zoltánt tavaly októberben azt követően bocsátotta el a Corvinus Egyetem, hogy fény derült rá: az intézményben korábban kivételeztek egy befolyásos családból származó diákkal, a Közgazdaságtan Intézet pedig etikai eljárást kezdeményezett az ügyben.

Az érintett diák a többiektől fizikailag elkülönítve, egy kifejezetten neki készített vizsgasor alapján tehetett sikeres vizsgát, pedig a tantárgy feltételrendszere szerint nem is kaphatott volna elégtelennél jobb jegyet. Az ügyben két egyetemi vezetőről megállapították, hogy etikai vétséget követtek el, de felmentették őket. Ellenben amiatt, mert korábban Ádám Zoltán egy szakszervezeti csoportban osztott meg részleteket a vizsgabotrányról, ami aztán a sajtó tudomására jutott, a Corvinus a docenssel szemben is vizsgálatott kezdeményezett és elbocsátották. Az indoklásban az szerepelt, hogy nem működött együtt egy az egyetem által az etikai eljárásokkal összefüggésben indított vizsgálat során. Nem küldött át bizonyos e-maileket, valamint hogy nem megfelelő hangnemet használt egyes vezetőkkel szemben, és igyekezett lejáratni az egyetem vezetését az egyetemi nyilvánosság előtt

Ádám novemberben a TASZ segítségével a szerinte jogszerűtlen kirúgása miatt munkaügyi pert indított azt követelve, hogy helyezzék vissza az állásába és fizessenek neki sérelemdíjat.

A per szerdán kezdődött el Ádám Zoltán vallomástételével, középpontban az említett levélváltással. A korábbi docens azt mondta, a bizottságnál rákérdezett, hogyan kommunikálhat kollégái, diákjai felé a vizsgálatról, amiről egy hallgatójától kapott is e-mailt. Ezt a docens továbbította az eljárás középpontjában álló tantárgy koordinátorának azzal a kérdéssel, hogy mit válaszoljon rá, később pedig az intézményvezetőnek is megküldte a beszélgetést.

Ezt a levelezést kérte be a kancellát, amit Ádám továbbított is neki abban a hitben, hogy a teljes beszélgetést látni fogja, de a kancellárhoz végül csak az a levél jutott el, amit Ádám az intézetvezetőnek küldött, a koordinátor és az Ádám közötti üzenetváltás nem. A kirúgott docens a saját levelezőrendszerben úgy látta, ezeket is elküldte a kancellárnak, aki egyébként szerinte "nem része az akadémiai hierarchiának" és semmiféle munkáltatói joga nem volt arra, hogy utasításokat adjon neki.

A korábbi docens azt is hozzátette; végig az volt az érzése, hogy a kancellár "szándékosan rossz érzéssel" közelített felé és szabott olyan határidőket, amik megnehezítették a kooperációt vele.

Miután ugyanis fény derült rá, hogy Ádám nem a teljes beszélgetést továbbította, a kancellár felszólította, hogy néhány órán belül pótolja, holott a docens az adott hét végéig kérte a türelmét. Ennek tükrében forulhatott elő, hogy az utasításokra küldött válaszaiban némi indulat is érezhető volt.

Az eljárás július 3-án folytatódik, vélhetően a rektor tanúvallomásával.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.