A Yale díszdoktorává avatták az ELTE matematikus professzorát

Lovász László 1993 és 1999 között tanított az intézményben.

  • Székács Linda

A Yale díszdoktorává avatták Lovász Lászlót, az Eötvös Loránd Tudományegyetem matematikus professzorát - számolt be róla a honlapján az ELTE és a Yale is.

Lovász László matematikus, az ELTE professor emeritusa és a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke 1993 és 1999 között oktatott matematikát és számítógéptudományt a Borostyán-ligás amerikai egyetemen.

 

Reviczky Zsolt
Az intézménytől május 20-án, az egyetem 323. akadémiai évének záróünnepségén kapta meg az elismerést olyan tudósok mellett, mint Mahzarin Banaji szociálpszichológus, Stephen Breyer, az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának nyugalmazott bírája, Mario Capecchi Nobel-díjas molekuláris genetikus, Risa Lavizzo-Mourey, a Robert Wood Johnson Alapítvány volt ügyvezetője, Judith Rodin kutatópszichológus, Hortense Spillers irodalomkritikus, Kehinde Wiley képzőművész és Peter Salovey, a Yale leköszönő elnöke.

 

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.