Kihívások, önállósodás, munkahelyi- és magánéleti stressz, mindezek feldolgozásához pedig még nem épült be a mentális egészség gondozása a magyar köznevelésbe. A pedagógusok mentálhigiénés támogatása volt a témája az idei X. Keresztény Neveléstudományi Konferenciának.
Az Egyesült Államokban tízből négy pedagógus a kiégés tüneteivel küzd, az európai tanároknak pedig közel fele kisebb vagy nagyobb fokú stresszt tapasztal munkája közben, ami fizikai és mentális egészségükre is hatással van - írja a lapunknak küldött közleményében az Apor Vilmos Katolikus Főiskola.
A főiskolán április 25-én tartották meg a X. Keresztény Neveléstudományi Konferenciát, aminek központjában idén a pedagógusok mentálhigiénés támogatása állt. Ez ugyanis Molnár Krisztina, a főiskola tanszékvezetője szerint nem a pedagógusok magánügye, hiszen hatással van a gyerekekre, a munkahelyi közösségre és ezeken keresztül a társadalomra is.
És ez fordítva is igaz: a pedagógusok jóllétét befolyásolja a tantestület, a társadalmi megbecsültség, illetve az, milyen szakmai és mentálhigiénés támogatást kapnak
- tette hozzá a tanszékvezető.
A közleményben felidézik, hogy az elmúlt években számos nemzetközi kutatás hívta fel a figyelmet arra, hogy egyre több pedagógus küzd a stressz és a kiégés tüneteivel. Egy friss kutatás szerint például a németországi tanárok 27 százaléka gondolt már arra, hogy elhagyja a pályát, a 2021-es Eurydice-jelentés szerint pedig az európai tanárok közel fele tapasztal időnként kisebb-nagyobb fokú stresszt munkája közben, minden negyedik megkérdezett szerint ez a fizikai és mentális egészségükre is hatással van. Ez pedig nem csupán a régóta pályán lévő pedagógusokat érinti, de a pályakezdő fiatalokat is, akiket az egyetemi évek után egyfajta sokként ér a valóság és az ezzel járó kihívások, ezért támogatás hiányában nem ritkán már nagyon korán pályaelhagyók lesznek.
„Az felsőoktatásból kikerülő pedagógusok számára sokszor valóban erőteljes kihívás szembesülni a valósággal, ez a pálya első két évében komoly hatással lehet rájuk. Ráadásul a húszas években eleve sok mindennel kell megküzdeni, például a függetlenedéssel, a családról való leválással, a társkereséssel, a különféle felnőtt szerepek kiépítésével. Ha a fiatal pedagógusok ebben az időszakban nem kapnak segítséget, támogatást, akkor fennáll a pályaelhagyás veszélye. Ami nemcsak azt jelentheti, hogy valaki valóban feladja a hivatását, de azt is, hogy elveszíti azt a lelkesedést, amely ennek a pályának az alapja” – mondta Molnár Krisztina.
A szakember szerint emiatt a pedagógushallgatók képzését személyiségközpontúbbá kell tenni, és olyan személyiségfejlesztő módszerekkel megismetetni őket, amiket később, a munkájuk során tudnak használni.
A konferencián többek között gyakorló pedagógusok, felsőoktatásban dolgozók, pszichológusok, mentálhigiénés szakemberek, coachok és teológusok beszélgettek a témáról. Szerintük vannak olyan intézmények, ahol működik szakmai mentorálás, rendszeresen megbeszélik az elmúlt időszak eseményeit és kezelik a problémákat, konfliktusokat, sőt, még tréningeket is tartanak, ám ez egyelőre nem épült be a köznevelés rendszerébe, pedig a cél az lenne, hogy a jó gyakorlatok mindenki számára elérhetőek legyenek.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
