Olyan sikeresen játszották szerepüket a hallgatók az egyetemi klímastratégiai szerepjáték során, ha tényleg ők tárgyalnának, a valóságban is tartható lenne a klímacél.
Ha diákok tárgyalnának, tartható lenne a 1,5°C-os klímacél – derült ki a csaknem 150 nemzetközi hallgató részvételével megrendezett konferenciaszimuláción a Budapesti Corvinus Egyetemen.
A Corvinus egyetemen május 9-11. között megrendezték a COP29 klímastratégiai szerepjátékot, amelyen a résztvevő hallgatók 53 országot, illetve 4 civil szervezetet képviselve játszották el a nemzetközi klímaváltozási keretegyezmény (UNFCCC) részes feleinek 29. konferenciáját (Conference of the Parties, COP).
Az egyetemen lezajlott tárgyalások során a hallgatók egy-egy szerepet eljátszva, különböző álláspontokat képviseltek a témával kapcsolatban. Egyes országok esetében ezért volt, akinek a fosszilis tüzelőanyagok további felhasználása melletti kellett kiállniuk.
Botos Barbara, a Energiaügyi Minisztérium klímaügyekért és klímadiplomáciáért felelős utazó nagyköveteként elmondta, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását globálisan évi 2 tonna/fő szintre kellene szorítanunk ahhoz, hogy elérjük a 1,5°C-os célkitűzést
A szerepjátékban a diákok egy olyan javaslatról tárgyaltak, amely jelentősen befolyásolná a klímafinanszírozást: a fejlődésben lévő országokat a Világbank országbesorolása mentén további kategóriákba differenciálnák. Az eredmények kimagaslóak lettek a 2023-as valós dubai klímacsúcshoz képest a kibocsátáscsökkentés terén. A résztvevők felkérték a fejlett országokat kibocsátásuk 2025-ig való tetőzésére, és a globális net zéró 2050-ig vagy korábban való elérésére, ezáltal nagyon magas valószínűséggel elérhető lenne a 1,5°C.
"A valós egyezményekhez képest a diákok jelentősen több erőteljes, kötelező vállalást jelentő terminológiát alkalmaztak. Kifejezetten értékes eredmény, hogy a megállapodás új területeken is biztat közös vállalásokra, így az üvegházhatású gázok egyéb elsődleges forrásai kapcsán, pl. a mezőgazdaságban”
- értékelte az eredményeket Steve Kennedy, a Rotterdam School of Management, Erasmus University docense.
A konferencia zárásaként a résztvevők azt a tanulságot vonták le, hogy a felelősséget nem lehet áthárítani, valamint a megállapodáshoz kardinális fontosságú a felek indokainak megismerése és megértése.
A konferenciára 9 európai város egyeteméről érkeztek résztvevők, akinkek jelentős része az utazással járó karbonkibocsátás csökkentése érdekében vonattal érkezett Budapestre, mely Rotterdamból például 17 órát jelentett – a 2 órás repülőjárattal szemben.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
