2025. januárjának végéig kell elhagyniuk az otthonaikat.
134 igen, 38 nem és 11 tartózkodó szavazattal április 30-án elfogadta az Országgyűlés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fejlesztéséről szóló törvényt, ami miatt 200 családot fognak kilakoltatni a józsefvárosi otthonaikból, hogy azok helyén építsék meg az egyetem új, nemrég bejelentett tanárképzésének épületeit.
"Ha a törvényt végre akarják hajtani és nem akarnak tönkretenni emberi életeket, és humánusan, emberségesen akar eljárni az állam, akkor itt minden egyes család külön problémáját meg kell oldani" - nyilatkozta az RTL Híradónak Pikó András, a kerület polgármestere.
Pikó szerint az érintett lakásokban többek között magatehetetlen, beteg emberek, mozgáskorlátozottak és gyerekek is élnek, akiknek a lakhatását és a beiskolázását is meg kell oldani legkésőbb 2025. januárjának végéig. Eddig kell ugyanis az érintett családoknak kiköltözniük.
A polgármester megjegyezte; nincs elég bérlakás a kerületben. Ezzel kapcsolatban Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a híradónak azt mondta, az állam fog segítséget nyújtani a családoknak, amennyiben a kerület "nem tesz eleget a törvényi kötelezettségének."
Pikó András egyébként többek között Karácsony Gergely főpolgármesterrel Sulyok Tamás köztársasági elnökhöz fordult annak érdekében, hogy ne írja alá a megszavazott törvényt.
Az NKE tanárképzésének adna helyet
Március közepén írtuk meg, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2025-től pedagógusképzéseket indít. Többek között tanári, tanítói- és óvodapedagógus képzéseket is.
Ennek épületeit húznák fel a kilakoltatásra váró családok bérlakásainak helyén, amit az egyetem a korábbi közleményében "tátongó tájsebként" definiált.
A tanárképzés részleteiről korábban Veszelszki Ágnes tanszékvezetőt, az induló kar rektori megbízottját kérdeztük.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
