Lényegesen kevesebbet keresnek az egyetemi dolgozók, mint amennyit a kormány állít

Azonnali, 50 százalékos béremelést követelnek az állami egyetemeken dolgozók.

  • Tornyos Kata

279 ezer 300 forintot keres két diplomával és doktori fokozattal egy egyetemi adjunktus, egy másik bérpapír szerint egy oktató nettó 323 ezer forintot keres 33 év oktatatói és kutatói munka után – derül ki az RTL Híradóból.

A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) átadta a rendelkezésükre álló adatokat Hankó Balázs államtitkárnak, hogy ő is átlássa az egyetemek bérviszonyait. Erre azért van szükség, mert Hankó Balázs szerint a fenntartói adatok alapján az állami egyetemeken az egyetemi tanársegédi havi kereset átlagosan 450 ezer forint, az egyetemi adjunktusi 550 ezer forint, az egyetemi docensi 800 ezer forint, az egyetemi tanári pedig 1,2 millió forint. Az FDSZ által bemutatott bérpapírok szerint azonban lényegesen kevesebbet keresnek az oktatók.

"Hiába van átlag, hogyha egy-egy nagyobb pályázati összeg, egy-egy nagyobb kutatónál elviszi egyszerűen az értékét" – mondta Gregog Anikó, az FDSZ titkára, docens. A szakszervezet a tárgyaláson azonnali, 50 százalékos béremelést követel. Azt is el szeretnék elérni, hogy a doktoranduszok legfeljebb 180 ezer forintos ösztöndíját megduplázza a kormány. A tárgyalásokat május elején folytatják, amikor az egyetemen dolgozó adminisztratív munkások, könyvtárosok, levéltárosok fizetésemeléséről is tárgyalnak.

Ahogy arról korábban már beszámoltunk, idén februárban az Eötvös Loránd Tudományegyetem több mint ezer dolgozója írta alá azt a nyílt levelet, amiben megfogalmazták; elfogadhatatlannak tartják, hogy míg a közoktatási szektorban bérrendezés zajlik, addig az állami egyetemek fenntartói nem biztosítják "az elvárt magas színvonalú oktatáshoz és kutatáshoz és tisztességes bérezéshez szükséges forrásokat". A követelésekhez először a Budapesti Műszaki Egyetem, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem dolgozói is csatlakoztak.

A Híradó megkereste a Kulturális és Innovációs Minisztériumot, akik azt mondták, hogy az elmúlt években elindított felsőoktatási béremelést is szeretnék folytatni, erről az egyeztetések megindultak, a háború kiszámíthatatlansága miatt viszont türelmet kérnek.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.