Lényegesen kevesebbet keresnek az egyetemi dolgozók, mint amennyit a kormány állít

Azonnali, 50 százalékos béremelést követelnek az állami egyetemeken dolgozók.

  • Tornyos Kata

279 ezer 300 forintot keres két diplomával és doktori fokozattal egy egyetemi adjunktus, egy másik bérpapír szerint egy oktató nettó 323 ezer forintot keres 33 év oktatatói és kutatói munka után – derül ki az RTL Híradóból.

A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) átadta a rendelkezésükre álló adatokat Hankó Balázs államtitkárnak, hogy ő is átlássa az egyetemek bérviszonyait. Erre azért van szükség, mert Hankó Balázs szerint a fenntartói adatok alapján az állami egyetemeken az egyetemi tanársegédi havi kereset átlagosan 450 ezer forint, az egyetemi adjunktusi 550 ezer forint, az egyetemi docensi 800 ezer forint, az egyetemi tanári pedig 1,2 millió forint. Az FDSZ által bemutatott bérpapírok szerint azonban lényegesen kevesebbet keresnek az oktatók.

"Hiába van átlag, hogyha egy-egy nagyobb pályázati összeg, egy-egy nagyobb kutatónál elviszi egyszerűen az értékét" – mondta Gregog Anikó, az FDSZ titkára, docens. A szakszervezet a tárgyaláson azonnali, 50 százalékos béremelést követel. Azt is el szeretnék elérni, hogy a doktoranduszok legfeljebb 180 ezer forintos ösztöndíját megduplázza a kormány. A tárgyalásokat május elején folytatják, amikor az egyetemen dolgozó adminisztratív munkások, könyvtárosok, levéltárosok fizetésemeléséről is tárgyalnak.

Ahogy arról korábban már beszámoltunk, idén februárban az Eötvös Loránd Tudományegyetem több mint ezer dolgozója írta alá azt a nyílt levelet, amiben megfogalmazták; elfogadhatatlannak tartják, hogy míg a közoktatási szektorban bérrendezés zajlik, addig az állami egyetemek fenntartói nem biztosítják "az elvárt magas színvonalú oktatáshoz és kutatáshoz és tisztességes bérezéshez szükséges forrásokat". A követelésekhez először a Budapesti Műszaki Egyetem, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem dolgozói is csatlakoztak.

A Híradó megkereste a Kulturális és Innovációs Minisztériumot, akik azt mondták, hogy az elmúlt években elindított felsőoktatási béremelést is szeretnék folytatni, erről az egyeztetések megindultak, a háború kiszámíthatatlansága miatt viszont türelmet kérnek.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.