Azonnali, 50 százalékos béremelést követelnek az állami egyetemeken dolgozók.
279 ezer 300 forintot keres két diplomával és doktori fokozattal egy egyetemi adjunktus, egy másik bérpapír szerint egy oktató nettó 323 ezer forintot keres 33 év oktatatói és kutatói munka után – derül ki az RTL Híradóból.
A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) átadta a rendelkezésükre álló adatokat Hankó Balázs államtitkárnak, hogy ő is átlássa az egyetemek bérviszonyait. Erre azért van szükség, mert Hankó Balázs szerint a fenntartói adatok alapján az állami egyetemeken az egyetemi tanársegédi havi kereset átlagosan 450 ezer forint, az egyetemi adjunktusi 550 ezer forint, az egyetemi docensi 800 ezer forint, az egyetemi tanári pedig 1,2 millió forint. Az FDSZ által bemutatott bérpapírok szerint azonban lényegesen kevesebbet keresnek az oktatók.
"Hiába van átlag, hogyha egy-egy nagyobb pályázati összeg, egy-egy nagyobb kutatónál elviszi egyszerűen az értékét" – mondta Gregog Anikó, az FDSZ titkára, docens. A szakszervezet a tárgyaláson azonnali, 50 százalékos béremelést követel. Azt is el szeretnék elérni, hogy a doktoranduszok legfeljebb 180 ezer forintos ösztöndíját megduplázza a kormány. A tárgyalásokat május elején folytatják, amikor az egyetemen dolgozó adminisztratív munkások, könyvtárosok, levéltárosok fizetésemeléséről is tárgyalnak.
Ahogy arról korábban már beszámoltunk, idén februárban az Eötvös Loránd Tudományegyetem több mint ezer dolgozója írta alá azt a nyílt levelet, amiben megfogalmazták; elfogadhatatlannak tartják, hogy míg a közoktatási szektorban bérrendezés zajlik, addig az állami egyetemek fenntartói nem biztosítják "az elvárt magas színvonalú oktatáshoz és kutatáshoz és tisztességes bérezéshez szükséges forrásokat". A követelésekhez először a Budapesti Műszaki Egyetem, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem dolgozói is csatlakoztak.
A Híradó megkereste a Kulturális és Innovációs Minisztériumot, akik azt mondták, hogy az elmúlt években elindított felsőoktatási béremelést is szeretnék folytatni, erről az egyeztetések megindultak, a háború kiszámíthatatlansága miatt viszont türelmet kérnek.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
