A felkészüléshez szükség volt a Nemzetközi Bíróság joggyakorlatának tanulmányozására, továbbá műholdakkal kapcsolatos műszaki tudás megszerzésére is.
Hatodik helyezést ért el a győri Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának csapata az évente megrendezett Manfred Lachs Space Law Moot Court Competition nevű nemzetközi világűrjogi perbeszédverseny európai regionális döntőjében - derül ki az egyetem lapunknak küldött közleményéből.
A Bosits Dorina, Horváth Barbara és Maszlov Leon alkotta csapat április 8. és 12. között vett részt a Bécsi Egyetemen megrendezett regionális döntőn, amin az elődöntőről néhány ponttal lemaradva a 6. helyet szerezték meg.
"A verseny hagyományosan két fiktív állam vitáját szimulálja a hágai Nemzetközi Bíróság előtt. Az idei jogeset középpontjában a műholdas megakonstellációkkal járó problémák, a csillagászati megfigyelésekhez elengedhetetlen sötét és csendes égbolt követelményei, valamint az űrobjektumok ütközése által okozott károk nemzetközi világűrjogi kérdései álltak" - írják a közleményben.
A győri hallgatók több mint fél éven át készültek a versenyre, amire aztán angol nyelven, egyenként mintegy hatvan oldal terjedelemben készítették el a két állam írásbeli beadványát. Ezek kialakítása, felépítése és megszövegezése a Nemzetközi Bírósághoz benyújtott periratok formáját és tartalmát követi. A jogeset megoldásához a széles körű, pontos nemzetközi jogi és világűrjogi ismereteken túl szükség volt a Nemzetközi Bíróság és más bírói fórumok joggyakorlatának tanulmányozására, illetve a műholdak felépítésével, működésével és mozgásával kapcsolatos alapvető műszaki tudás megszerzésére is.
A verseny döntőjét a görög hallgatók nyerték meg
A győri diákokat a Nemzetközi és Európai Jogi Tanszék oktatói segítették, hivatalos felkészítőik Sulyok Gábor egyetemi tanár és Ganczer Mónika egyetemi docens voltak, a szakmai munkát továbbá Kecskés Gábor egyetemi docens és Takó Dalma egyetemi tanársegéd támogatták.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
