A Hallgatói Önkormányzat támogatná az AI használatát az egyetemeken

A tiltás helyett a hatékony tanuláshoz való felhasználást javasolják.

A mesterséges intelligencia rohamos fejlődése az egyetemekre is komoly hatással van, ezért egyre fontosabb, hogy a felsőoktatásban betöltött szerepe definiálva legyen – tette közzé a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK), akik szerint

„a legcélravezetőbb megközelítés, ha a mesterséges intelligenciára eszközként tekintünk, amelyet be lehet építeni az oktatási és tanulási folyamatokba.”

Azonban nem hagyják figyelmen kívül azt a tényt sem, miszerint ebben az esetben is a felhasználón múlik, hogy milyen hatást fejtenek ki vele. Emiatt szükségesnek tartják a mesterséges intelligencián alapuló eszközök felsőoktatásban történő felhasználásának egyértelmű szabályozását.

Ezért a HÖOK most összegyűjtötte javaslatait, amelyek szerintük hozzájárulnának a szabályok megalkotásához.

A szakdolgozatokra vonatkozóan például a mesterséges intelligencia segítségével készített részek hivatkozási szabályainak egyértelmű tisztázását várják. Ugyanígy egyértelműnek kellene lennie a szabályoknak az AI általános használatára vonatkozóan is.

Emellett fontos lenne, ha a felsőoktatási intézmények hozzáférést biztosítanának a képzés során használatos mesterséges intelligencia eszközökhöz. Az intézményeknek bevezetőkurzusokat kellene tartania az AI-ról, az oktatók számára pedig továbbképzéseket kellene szervezniük.

Az mesterséges intelligencián alapuló eszközök betiltása a HÖOK szerint kontraproduktív lenne, ezért is javasolják az átfogó szabályozás létrehozását és szorgalmazzák, hogy a felsőoktatási intézmények számára kötelező legyen a releváns szabályzatok frissítése.

 

 

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.