A tiltás helyett a hatékony tanuláshoz való felhasználást javasolják.
A mesterséges intelligencia rohamos fejlődése az egyetemekre is komoly hatással van, ezért egyre fontosabb, hogy a felsőoktatásban betöltött szerepe definiálva legyen – tette közzé a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK), akik szerint
„a legcélravezetőbb megközelítés, ha a mesterséges intelligenciára eszközként tekintünk, amelyet be lehet építeni az oktatási és tanulási folyamatokba.”
Azonban nem hagyják figyelmen kívül azt a tényt sem, miszerint ebben az esetben is a felhasználón múlik, hogy milyen hatást fejtenek ki vele. Emiatt szükségesnek tartják a mesterséges intelligencián alapuló eszközök felsőoktatásban történő felhasználásának egyértelmű szabályozását.
Ezért a HÖOK most összegyűjtötte javaslatait, amelyek szerintük hozzájárulnának a szabályok megalkotásához.
A szakdolgozatokra vonatkozóan például a mesterséges intelligencia segítségével készített részek hivatkozási szabályainak egyértelmű tisztázását várják. Ugyanígy egyértelműnek kellene lennie a szabályoknak az AI általános használatára vonatkozóan is.
Emellett fontos lenne, ha a felsőoktatási intézmények hozzáférést biztosítanának a képzés során használatos mesterséges intelligencia eszközökhöz. Az intézményeknek bevezetőkurzusokat kellene tartania az AI-ról, az oktatók számára pedig továbbképzéseket kellene szervezniük.
Az mesterséges intelligencián alapuló eszközök betiltása a HÖOK szerint kontraproduktív lenne, ezért is javasolják az átfogó szabályozás létrehozását és szorgalmazzák, hogy a felsőoktatási intézmények számára kötelező legyen a releváns szabályzatok frissítése.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
