A Hallgatói Önkormányzat támogatná az AI használatát az egyetemeken

A tiltás helyett a hatékony tanuláshoz való felhasználást javasolják.

A mesterséges intelligencia rohamos fejlődése az egyetemekre is komoly hatással van, ezért egyre fontosabb, hogy a felsőoktatásban betöltött szerepe definiálva legyen – tette közzé a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK), akik szerint

„a legcélravezetőbb megközelítés, ha a mesterséges intelligenciára eszközként tekintünk, amelyet be lehet építeni az oktatási és tanulási folyamatokba.”

Azonban nem hagyják figyelmen kívül azt a tényt sem, miszerint ebben az esetben is a felhasználón múlik, hogy milyen hatást fejtenek ki vele. Emiatt szükségesnek tartják a mesterséges intelligencián alapuló eszközök felsőoktatásban történő felhasználásának egyértelmű szabályozását.

Ezért a HÖOK most összegyűjtötte javaslatait, amelyek szerintük hozzájárulnának a szabályok megalkotásához.

A szakdolgozatokra vonatkozóan például a mesterséges intelligencia segítségével készített részek hivatkozási szabályainak egyértelmű tisztázását várják. Ugyanígy egyértelműnek kellene lennie a szabályoknak az AI általános használatára vonatkozóan is.

Emellett fontos lenne, ha a felsőoktatási intézmények hozzáférést biztosítanának a képzés során használatos mesterséges intelligencia eszközökhöz. Az intézményeknek bevezetőkurzusokat kellene tartania az AI-ról, az oktatók számára pedig továbbképzéseket kellene szervezniük.

Az mesterséges intelligencián alapuló eszközök betiltása a HÖOK szerint kontraproduktív lenne, ezért is javasolják az átfogó szabályozás létrehozását és szorgalmazzák, hogy a felsőoktatási intézmények számára kötelező legyen a releváns szabályzatok frissítése.

 

 

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.