A Hallgatói Önkormányzat támogatná az AI használatát az egyetemeken

A tiltás helyett a hatékony tanuláshoz való felhasználást javasolják.

A mesterséges intelligencia rohamos fejlődése az egyetemekre is komoly hatással van, ezért egyre fontosabb, hogy a felsőoktatásban betöltött szerepe definiálva legyen – tette közzé a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK), akik szerint

„a legcélravezetőbb megközelítés, ha a mesterséges intelligenciára eszközként tekintünk, amelyet be lehet építeni az oktatási és tanulási folyamatokba.”

Azonban nem hagyják figyelmen kívül azt a tényt sem, miszerint ebben az esetben is a felhasználón múlik, hogy milyen hatást fejtenek ki vele. Emiatt szükségesnek tartják a mesterséges intelligencián alapuló eszközök felsőoktatásban történő felhasználásának egyértelmű szabályozását.

Ezért a HÖOK most összegyűjtötte javaslatait, amelyek szerintük hozzájárulnának a szabályok megalkotásához.

A szakdolgozatokra vonatkozóan például a mesterséges intelligencia segítségével készített részek hivatkozási szabályainak egyértelmű tisztázását várják. Ugyanígy egyértelműnek kellene lennie a szabályoknak az AI általános használatára vonatkozóan is.

Emellett fontos lenne, ha a felsőoktatási intézmények hozzáférést biztosítanának a képzés során használatos mesterséges intelligencia eszközökhöz. Az intézményeknek bevezetőkurzusokat kellene tartania az AI-ról, az oktatók számára pedig továbbképzéseket kellene szervezniük.

Az mesterséges intelligencián alapuló eszközök betiltása a HÖOK szerint kontraproduktív lenne, ezért is javasolják az átfogó szabályozás létrehozását és szorgalmazzák, hogy a felsőoktatási intézmények számára kötelező legyen a releváns szabályzatok frissítése.

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.