Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A tiltás helyett a hatékony tanuláshoz való felhasználást javasolják.
A mesterséges intelligencia rohamos fejlődése az egyetemekre is komoly hatással van, ezért egyre fontosabb, hogy a felsőoktatásban betöltött szerepe definiálva legyen – tette közzé a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK), akik szerint
„a legcélravezetőbb megközelítés, ha a mesterséges intelligenciára eszközként tekintünk, amelyet be lehet építeni az oktatási és tanulási folyamatokba.”
Azonban nem hagyják figyelmen kívül azt a tényt sem, miszerint ebben az esetben is a felhasználón múlik, hogy milyen hatást fejtenek ki vele. Emiatt szükségesnek tartják a mesterséges intelligencián alapuló eszközök felsőoktatásban történő felhasználásának egyértelmű szabályozását.
Ezért a HÖOK most összegyűjtötte javaslatait, amelyek szerintük hozzájárulnának a szabályok megalkotásához.
A szakdolgozatokra vonatkozóan például a mesterséges intelligencia segítségével készített részek hivatkozási szabályainak egyértelmű tisztázását várják. Ugyanígy egyértelműnek kellene lennie a szabályoknak az AI általános használatára vonatkozóan is.
Emellett fontos lenne, ha a felsőoktatási intézmények hozzáférést biztosítanának a képzés során használatos mesterséges intelligencia eszközökhöz. Az intézményeknek bevezetőkurzusokat kellene tartania az AI-ról, az oktatók számára pedig továbbképzéseket kellene szervezniük.
Az mesterséges intelligencián alapuló eszközök betiltása a HÖOK szerint kontraproduktív lenne, ezért is javasolják az átfogó szabályozás létrehozását és szorgalmazzák, hogy a felsőoktatási intézmények számára kötelező legyen a releváns szabályzatok frissítése.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.