Feszült helyzet a Zeneakadémián: a HÖK és a kancellár nyilvánosan esett egymásnak

A három kulcsfontosságú vezető és egy főkönyvelő munkatárs távozása után a HÖK kiállt a nyilvánosság elé, miután megelégelték, hogy nem kapnak válaszokat.

Csütörtök reggel a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatói önkormányzata a Facebookon számolt be arról, hogy távozik az egyetemről a gazdasági igazgató, a jogi igazgató, a kommunikációs igazgató és egy főkönyvelő is.

A HÖK szerint ez a váratlan fordulat óriási kihívások elé fogja állítani őket már a jövő héten, ami a napi működés mellett akár az ösztöndíjakra is hatással lehet.

Posztjukban arról is beszámoltak, hogy egyes információk szerint az egyetem kancellárja egy személyben tervezi átvenni a megüresedett igazgatói helyeket, ami

„olyan súlyos hatalmi centralizálást eredményezne, amelyre a kancellári rendszer bevezetése óta még nem volt példa a magyar felsőoktatásban.”

Ezt azóta a kancellár cáfolta, aki egy közleménnyel válaszolt a HÖK nyilatkozatára. Bár a leírtak szerint szokatlannak tartja, hogy az intézmény munkaügyeit a sajtónyilvánosság előtt tárgyalják, tájékoztatta őket, hogy a kommunikációs igazgató feladatait az operatív igazgató veszi át, a másik két pozícióra pedig „a jogszabályi előírásoknak megfelelően zajlik, illetve lezárult” a kiválasztás.

Emellett arra a kijelentésre is reagált, amelyben az önkormányzat beszámolt arról, hogy jelenleg 29 főről tudnak, akik az elmúlt fél évben felmondtak a Zeneakadémián. Az erre érkező válasz szerint „a távozó munkatársak pótlása minden esetben megtörténik.”

A levélváltás ezzel azonban nem állt le, ugyanis a HÖK a kancellárnak címzett következő üzenetét szintén közzétette a Facebookon. A nyilvános vitával ők sem értettek egyet,

„azonban azután, hogy több munkavállaló sírva, vagy annak határán mesélte el felmondásuk okait, amiben tisztelt Kancellár úr számára általában igen nagy szerepet tulajdonítottak, nem tehettünk mást intézményünk védelmében.”

- olvasható a levelükben.

 

A HÖK azt tapasztalta, hogy a Tanulmányi Osztályon nem történt pótlás, helyette ugyanis megszüntették az üres pozíciókat.

Arra is kitértek, hogy bár a közleményben pontosan szerepel, hogy hány új munkavállalót vettek fel 2023 óta, amelynek számai magában jól hangzanak, de sokan jelenleg még a felmondási idejüket töltik az intézményben. Az egy év alatt távozott 71 főt pedig úgy is sokallják, hogy mellette 62-en csatlakoztak újonnan az egyetemhez.

A kancellár azt is megemlítette, hogy a HÖK elnökségét még februárban kérte arra, hogy az ezzel kapcsolatos ügyekkel személyesen hozzá forduljanak, amivel szerint azóta sem éltek. Ezzel szemben a Hallgatói Önkormányzat azt állítja, hogy az említett felkérésre már másnap részletesen válaszoltak, de azóta sem kaptak választ.

 

 

 

Hozzászólások

„Negyedik osztály után sok gyerek elveszíti a kapcsolatát az iskolával” – a felső tagozat lehet a rendszer egyik legnagyobb töréspontja

A magyar oktatás problémáiról szóló vitákban rendszerint a tanárhiány, a bérek vagy a központosítás kerül elő. Pedig lehet, hogy a rendszer egyik legnagyobb töréspontja jóval korábban jelentkezik. Kampós András, az Eötvös József Gimnázium igazgatója szerint sok gyerek már a felső tagozat első éveiben elveszíti a fonalat, és ezt a lemaradást később egyre nehezebb behozni.

Nem tudnak biztos jövedelem nélkül, csak pályázatokból megélni: szakszervezetet alapítanak az irodalmi dolgozók

Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.