A három kulcsfontosságú vezető és egy főkönyvelő munkatárs távozása után a HÖK kiállt a nyilvánosság elé, miután megelégelték, hogy nem kapnak válaszokat.
Csütörtök reggel a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatói önkormányzata a Facebookon számolt be arról, hogy távozik az egyetemről a gazdasági igazgató, a jogi igazgató, a kommunikációs igazgató és egy főkönyvelő is.
A HÖK szerint ez a váratlan fordulat óriási kihívások elé fogja állítani őket már a jövő héten, ami a napi működés mellett akár az ösztöndíjakra is hatással lehet.
Posztjukban arról is beszámoltak, hogy egyes információk szerint az egyetem kancellárja egy személyben tervezi átvenni a megüresedett igazgatói helyeket, ami
„olyan súlyos hatalmi centralizálást eredményezne, amelyre a kancellári rendszer bevezetése óta még nem volt példa a magyar felsőoktatásban.”
Ezt azóta a kancellár cáfolta, aki egy közleménnyel válaszolt a HÖK nyilatkozatára. Bár a leírtak szerint szokatlannak tartja, hogy az intézmény munkaügyeit a sajtónyilvánosság előtt tárgyalják, tájékoztatta őket, hogy a kommunikációs igazgató feladatait az operatív igazgató veszi át, a másik két pozícióra pedig „a jogszabályi előírásoknak megfelelően zajlik, illetve lezárult” a kiválasztás.
Emellett arra a kijelentésre is reagált, amelyben az önkormányzat beszámolt arról, hogy jelenleg 29 főről tudnak, akik az elmúlt fél évben felmondtak a Zeneakadémián. Az erre érkező válasz szerint „a távozó munkatársak pótlása minden esetben megtörténik.”
A levélváltás ezzel azonban nem állt le, ugyanis a HÖK a kancellárnak címzett következő üzenetét szintén közzétette a Facebookon. A nyilvános vitával ők sem értettek egyet,
„azonban azután, hogy több munkavállaló sírva, vagy annak határán mesélte el felmondásuk okait, amiben tisztelt Kancellár úr számára általában igen nagy szerepet tulajdonítottak, nem tehettünk mást intézményünk védelmében.”
- olvasható a levelükben.
A HÖK azt tapasztalta, hogy a Tanulmányi Osztályon nem történt pótlás, helyette ugyanis megszüntették az üres pozíciókat.
Arra is kitértek, hogy bár a közleményben pontosan szerepel, hogy hány új munkavállalót vettek fel 2023 óta, amelynek számai magában jól hangzanak, de sokan jelenleg még a felmondási idejüket töltik az intézményben. Az egy év alatt távozott 71 főt pedig úgy is sokallják, hogy mellette 62-en csatlakoztak újonnan az egyetemhez.
A kancellár azt is megemlítette, hogy a HÖK elnökségét még februárban kérte arra, hogy az ezzel kapcsolatos ügyekkel személyesen hozzá forduljanak, amivel szerint azóta sem éltek. Ezzel szemben a Hallgatói Önkormányzat azt állítja, hogy az említett felkérésre már másnap részletesen válaszoltak, de azóta sem kaptak választ.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
