Feszült helyzet a Zeneakadémián: a HÖK és a kancellár nyilvánosan esett egymásnak

A három kulcsfontosságú vezető és egy főkönyvelő munkatárs távozása után a HÖK kiállt a nyilvánosság elé, miután megelégelték, hogy nem kapnak válaszokat.

Csütörtök reggel a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatói önkormányzata a Facebookon számolt be arról, hogy távozik az egyetemről a gazdasági igazgató, a jogi igazgató, a kommunikációs igazgató és egy főkönyvelő is.

A HÖK szerint ez a váratlan fordulat óriási kihívások elé fogja állítani őket már a jövő héten, ami a napi működés mellett akár az ösztöndíjakra is hatással lehet.

Posztjukban arról is beszámoltak, hogy egyes információk szerint az egyetem kancellárja egy személyben tervezi átvenni a megüresedett igazgatói helyeket, ami

„olyan súlyos hatalmi centralizálást eredményezne, amelyre a kancellári rendszer bevezetése óta még nem volt példa a magyar felsőoktatásban.”

Ezt azóta a kancellár cáfolta, aki egy közleménnyel válaszolt a HÖK nyilatkozatára. Bár a leírtak szerint szokatlannak tartja, hogy az intézmény munkaügyeit a sajtónyilvánosság előtt tárgyalják, tájékoztatta őket, hogy a kommunikációs igazgató feladatait az operatív igazgató veszi át, a másik két pozícióra pedig „a jogszabályi előírásoknak megfelelően zajlik, illetve lezárult” a kiválasztás.

Emellett arra a kijelentésre is reagált, amelyben az önkormányzat beszámolt arról, hogy jelenleg 29 főről tudnak, akik az elmúlt fél évben felmondtak a Zeneakadémián. Az erre érkező válasz szerint „a távozó munkatársak pótlása minden esetben megtörténik.”

A levélváltás ezzel azonban nem állt le, ugyanis a HÖK a kancellárnak címzett következő üzenetét szintén közzétette a Facebookon. A nyilvános vitával ők sem értettek egyet,

„azonban azután, hogy több munkavállaló sírva, vagy annak határán mesélte el felmondásuk okait, amiben tisztelt Kancellár úr számára általában igen nagy szerepet tulajdonítottak, nem tehettünk mást intézményünk védelmében.”

- olvasható a levelükben.

 

A HÖK azt tapasztalta, hogy a Tanulmányi Osztályon nem történt pótlás, helyette ugyanis megszüntették az üres pozíciókat.

Arra is kitértek, hogy bár a közleményben pontosan szerepel, hogy hány új munkavállalót vettek fel 2023 óta, amelynek számai magában jól hangzanak, de sokan jelenleg még a felmondási idejüket töltik az intézményben. Az egy év alatt távozott 71 főt pedig úgy is sokallják, hogy mellette 62-en csatlakoztak újonnan az egyetemhez.

A kancellár azt is megemlítette, hogy a HÖK elnökségét még februárban kérte arra, hogy az ezzel kapcsolatos ügyekkel személyesen hozzá forduljanak, amivel szerint azóta sem éltek. Ezzel szemben a Hallgatói Önkormányzat azt állítja, hogy az említett felkérésre már másnap részletesen válaszoltak, de azóta sem kaptak választ.

 

 

 

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.