A hallgatók nyíltabb kommunikációt követelnek az egyetem vezetésétől, szerintük eljött az idő, hogy kritikusan szemléljék a jelenlegi helyzetet.
Feszült hangulatú szenátusi ülésre került sor március 12-én délelőtt a Zeneakadémián, ahol közel hatvan diák is megjelent – értesült róla az Index. Az ülésen beszédet mondott a Hallgatói Önkormányzat (HÖK) elnöke is, aki többek között nehezményezte, hogy a kancellár egy éve nem jelenik meg a szenátusi üléseken, így nem tudnak tőle személyesen érdemi információkat kapni, és a kérdéseiteket sem tehetik fel.
Az elmúlt időszakban több dolgozó is távozott az egyetemről, erről a HÖK elnöke azt mondta, hogy "a munkatársak távozása és annak körülményei nem csupán egyéni tragédiák, hanem az egyetem egészét érintő problémákat is felvet." Továbbá kiemelte, hogy elvárják az átlátható és nyilt kommunikációt az egyetem vezetésétől, ugyanezt szeretnék a költségvetési és pénzügyi beszámolókkal kapcsolatban is.
"A hallgatói közösség az elmúlt 149 évben nem tapasztalt módon fejezi ki elégedetlenségét, ami tovább súlyosbíthatja az egyetem jelenlegi helyzetét és mélyítheti az intézmény iránti bizalom hiányát, ezáltal országos és nemzetközi botrányt válthat ki. A döntés a kancellár úr kezében van”
– zárta beszédét a HÖK elnöke.
A Zeneakadémián nyár óta viták folynak a rektor személye kürül. Az intézmény élére júliusban írt ki rektori pályázatot a Csák János vezette Kulturális és Innovációs Minisztérium, miután Vigh Andrea hárfaművész, tanszékvezető egyetemi tanár mandátuma ősszel lejárt és a szabályok szerint nem is pályázhatott újra. Bár a rektori pályázatról elvileg a minisztérium egyeztetett a Zeneakadémia testületével, végül mégis olyan kiírást tettek közzé, ami jelentősen megnehezíti és diszkriminálja, hogy ki töltheti be az egyetemet vezető rektor szerepét.
Emiatt a zenepedagógusok, előadók, kutatók és alkotóművészek közös nyilatkozatban tiltakoztak a Kulturális és Innovációs Minisztérium által kiírt rektori pályázat ellen. A pályázat végül eredménytelen lett, az egyetem honlapja szerint a rektori feladatokat jelenleg a rektorhelyettes látja el.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
