Miért büntetik a levelező munkarendű, 25 év feletti hallgatókat az utazási kedvezmény megvonásával?

Három parlamenti frakció, a Párbeszéd, a Demokratikus Koalíció és az LMP is írásbeli kérdést tett fel Lázár János közlekedési és építési miniszternek arról, hogy miért maradtak ki a 25 év feletti, levelező munkarendben tanuló hallgatók a március 1-től érvényes tömegközlekedési tarifarendszerből.

  • Székács Linda

"Nem tartja-e visszásnak, hogy miközben az önök propagandamédiája több százmilliárd forint állami forrásból gazdálkodik, illetve az önökhöz közel álló facebookos propagandisták több százmilliót költenek el egy hónapban az ellenzéket gyalázó hirdetésekre, aközben maguk azokon akarnak spórolni, akik munka mellett szeretnék képezni magukat?" - tette fel a kérdést Barkóczi Balázs, a Denokratikus Koalíció képviselője Csák János kulturális és innovációs miniszternek.

Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a március 1-től érvényes új tömegközlekedési tarifarendszer kedvezményeiből kimaradtak a levelező munkarendben tanuló, 25 év feletti hallgatók, akik korábban - levelező munkarendű diákigazolvány birtokában - 50 százalékos kedvezménnyel válthattak menetjegyet a tömegközlekedési eszközökre.

Lapunk kérdésére válaszolva a Volánbusz azt írta, "az oktatási intézmény és az otthonuk között nem naponta ingázó utasaink számára alakítottuk ki a rendkívül kedvező árú Vármegye24 és Magyarország24 napijegyeket, amelyekkel március elsejétől az ő számukra is a korábbiaknál kedvezőbb feltételekkel vehető igénybe a helyközi közlekedés Magyarországon." Magyarország24 napijegyet 4990, Vármegye24 bérletet 990 forintért válthatnak.

Sokan azonban még így is rosszabbul járnak, hiszen a levelező munkarendű diákok jellemzően nem egy munkanapon belül teszik meg a távot az otthonuk és a felsőoktatási intézmény között.

Az ügyben érintett hallgatók petíciót is indítottak az aHang felületén arrra kérve Lázár János minisztert, hogy állítsa vissza a kedvezményüket, továbbá a DK, a Párbeszéd és az LMP is foglalkozni kezdett az üggyel, és írásbeli kérdéseket intéztek az illetékesekhez.

"Egy székesfehérvári, 25 év feletti levelezős hallgatónak eddig budapesti egyetemére való vasúti oda-vissza utazása (helyjegyet nem számolva) 1300 Ft-ba került. Március 1-től a jegy ára duplájára, 2600 Ft-ra emelkedett. Ha Fejér és Pest vármegye 24 napijegyeket vásárol, az 1998 Ft-os költség akkor is 54%-kal magasabb, mint a korábbi kedvezményes jegy ára" - hívja fel rá a figyelmet Bakos Bernadett és Kanász-Nagy Máté.

Az LMP képviselői hozzáteszik; az egyetemi lét a levelező munkarendű hallgatók számára megegyező nehézségű, vagy talán még nehezebb is, mint a nappali munkarendű tanulóké, hiszen a tanulmányaik mellett sokan teljes állásban dolgoznak, családot tartanak el. Emlékeztetnek továbbá arra is, hogy Lázár János közlekedési és építési miniszter a tarifarendszerrel kapcsolatban úgy nyilatkozott; ha találnak olyan csoportot, akik rosszul jártak vele, áll rendelkezésükre.

Jámbor András, a Párbeszéd képviselője arra is rákérdezett, hogy mérlegelik-e a kedvezmény visszaállítását. Válasz várhatóan 15 napon belül érkezhet az írásbeli kérdésekre.

A hallgatók petíciója itt írható alá.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.