Kimaradhattak a levelező munkarendű diákok az új tömegközlekedési tarifarendszer kedvezményeiből

Korábban részesülhettek utazási kedvezményekben a diákigazolványuknak köszönhetően, március 1-től azonban úgy tűnik, elestek tőle.

  • Székács Linda

"Tegnap elutasították a levelező munkarendű felsőoktatási hallgató 50%-os menetjegyváltását autóbuszon, mondván, hogy levelezős hallgatónak már nem jár a lakóhely és az oktatási intézmény közötti 50%-os utazási kedvezmény. Diákigazolványa van, érvényes" - tudatta egy olvasónk az Eduline szerkesztőségével.

Március 1-jén lépett életbe a Építési és Közlekedési Minisztérium által szorgalmazott, az egész országra érvényes új tömegközlekedési tarifarendszer. Számos korábbi kedvezménytípus megszűnt, helyette pedig újakat vezettek be. Többek között a 14 éven aluliak és a 65 éven felüliek, valamint a fogyatékkal élő személyek és kísérőik, és a nagycsaládosok is díjmentesen utazhatnak, míg a 14 és 25 év közöttiek egységesen 50 százalékos kedvezményt kapnak, amennyiben nem váltanak ország- vagy vármegyebérletet, míg a nappali és esti diákigazolvánnyal rendelkezők

bár a megjelent kormányrendelet szerint az eseti jegyekből nem kapnak kedvezményt, a 18 990 ezer forint árú országbérletet 90 százalékos kedvezménnyel, mindössze 1890 forintért vásárolhatják meg, a 9990 forintos vármegyebérleteket pedig 990 forintért.

A kedvezményrendszerben azonban sem a kormányrendeletben, sem pedig a Volánbusz vagy a Magyar Államvasutak (MÁV) oldalán nincs feltüntetve, hogy milyen utazási kedvezmények járhatnak a diákigazolvánnyal szintén rendelkező, de levelező munkarendben tanulmányokat végző diákoknak vagy egyetemi hallgatóknak. Ha pedig ők elmúltak 25 évesek, az azt jelenti, hogy korábban hiába vásárolhattak kedvezményes jegyeket a diákigazolványuk birtokában, mostantól, a március 1-től érvényes új tarifarendszer és kormányrendelet értelmében ezt már nem tehetik meg.

Az esettel kapcsolatban megkerestük a Volánbusz Zrt-t, cikkünk megjelenéséig azonban nem érkezett válasz a kérdéseinkre. Amennyiben válaszolnak, frissítjük cikkünket.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.