Reagált a Volán: valóban nem járnak kedvezmények a levelező munkarendű hallgatóknak

A döntés ellen az érintett hallgatók petíciót indítottak.

  • Székács Linda

"Levelező tagozatos, 25 év feletti diák esetében március 1-től valóban nincs lehetőség a lakóhely és az iskola között 50% kedvezményű menetjegy váltására. Az új tarifarendszerben más jogcímen egyébként igénybe vehető – pl. 25 év alatt az életkor alapján járó – menetjegykedvezménnyel viszont élhetnek, illetve részben a levelező tagozatos – az oktatási intézmény és az otthonuk között nem naponta ingázó – utasaink számára alakítottuk ki a rendkívül kedvező árú Vármegye24 és Magyarország24 napijegyeket, amelyekkel március elsejétől az ő számukra is a korábbiaknál kedvezőbb feltételekkel vehető igénybe a helyközi közlekedés Magyarországon" - válaszolta az Eduline megkeresésére a Volánbusz Zrt.

Ahogy arról kedden beszámoltunk, a március 1-től érvénybe lépett új tömegközlekedési tarifarendszer kedvezményeiből minden jel arra utal, hogy kihagyták a levelező munkarendű egyetemi hallgatókat.

"Tegnap elutasították a levelező munkarendű felsőoktatási hallgató 50%-os menetjegyváltását autóbuszon, mondván, hogy levelezős hallgatónak már nem jár a lakóhely és az oktatási intézmény közötti 50%-os utazási kedvezmény. Diákigazolványa van, érvényes" - írta a szerkesztőségünknek egy érintett.

Megkeresésünkre a Volánbusz azt írja, a fent említett szituációban az autóbusz-vezető helyesen járt el; a 25 éven felüli, levelező tagozatos diákigazolvánnyal rendelkező utasok valóban nem jogosultak menetjegykedvezményre, azért teljes árat kell fizetniük, vagy igénybe vehetik a 999 forintba kerülő Vármegye24, illetve a 4999 forintos Magyarország24 napijegyet.

Tiltakozásukat kifejezve az aHang felületén petíciót indítottak az érintett levelező tagozatos egyetemisták. A Lázár János építési és közlekedési miniszternek címzett levelükben azt írják:

"az egyetemi levelezős hallgatók számára az egyetemi lét sok más szempont mellett pénzügyileg is legalább a nappali munkarendes hallgatókkal megegyező nehézségű, sőt, a jellemzően több elfoglaltsággal járó életkörülményeik (pl.: család, gyermekek) miatt talán még nehezebb is."

Hozzáteszik, hogy sokan a helyközi közösségi közlekedést használva akár több száz kilométert is utazva jutnak el egyetemükre, mely utazások során nem mindegy, hogy teljes vagy kedvezményes árú jegyet kell megváltaniuk, így az új tarifarendszerből a levelező munkarendű hallgatók kihagyása "rendkívül kedvezőtlen döntés volt."

Lapunk úgy tudja, az ügyben a levelező munkarendű hallgatók a parlamenti frakciók segítségét és közbenjárását kérik.

A petíciót itt írhatjátok alá.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.