Rehabilitációval, idegsebészettel és neurointervencióval bővül a SOTE képzési, kutatási és betegellátási profilja

Az új szakterületek elindítását március 1-től engedélyezte az Országgyűlés.

  • Székács Linda

Március 1-től három új, a betegellátási portfólióban korábban csak részlegesen meglévő szakterülettel – a rehabilitációval, az idegsebészettel és a neurointervencióval – bővül a Semmelweis Egyetem betegellátási, kutatási és képzési profilja - számolt be róla a honlapján a Semmelweis Egyetem.

A három új szakterület elindítását az Országgyűlés a Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet Merényi Gusztáv telephelyének sikeres novemberi egyetemi integrációját követően engedélyezte.

Az egyetem közleménye szerint a rehabilitáció és az idegsebészet közül az utóbbi csak a Gyermekgyógyászati Klinikán volt időszakosan elérhető, a rehabilitációs szakterület bővítésének első lépése pedig az egykori Rókus Kórház integrációjával valósult meg és a Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet Merényi Gusztáv telephelyének november 1-jei integrálásával folytatódott.

Neurointervenciós beavatkozások eddig nem voltak elérhetőek, a továbbiakban azonban az egyetem betegellátási profiljában az idegsebészet és az intervenciós stroke ellátás is megjelenhet, fejlődhet a szakterület és az ehhez kapcsolódó orvostudományi kutatások is előtérbe kerülhetnek.

"A Semmelweis Egyetem álláspontja szerint multidiszciplináris környezetben, az oktatás-kutatás-betegellátás hármas funkciójának részeként ezek a szakterületek hatékonyabban működhetnek" - írják.

 

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu