Nyílt levélben követelnek többek között azonnali 50 százalékos béremelést, mert az egyetemi oktatók alapbére meg sem közelíti a diplomás mérnöki átlagkeresetet.
"Csatlakozva az Eötvös Loránd Tudományegyetem dolgozói kezdeményezéséhez, mi, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem alulírott dolgozói elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a közoktatási szektorban zajló bérrendezéssel egy időben a Fenntartó továbbra sem biztosít forrást a magas színvonalú egyetemi oktatáshoz és kutatáshoz, továbbá a tisztességes bérezéshez és hallgatói juttatásokhoz" - fogalmaznak a lapunkhoz is eljuttatott nyílt levelükben a Budapesti Műszaki Egyetem dolgozói.
Ahogy arról néhány nappal ezelőtt beszámoltunk, több mint ezer dolgozó írta alá az Eötvös Loránd Tudományegyetem azon nyílt levelét, amiben azonnali 50 százalékos béremelést, a bértáblák felülvizsgálását és inflációkövető bérezést követelnek, jelenleg ugyanis egy pedagógusgyakornokként elhelyezkedő pályakezdő többet keres, mint egy záróvizsga bizottság docens elnöke.
Ehhez csatlakozva a BME dolgozói is levelet írtak, amelyet már több mint 750-en írtak alá.
"Az egyetemi oktatók alapbére meg sem közelíti a diplomás mérnöki átlagkeresetet. Egy PhD/DLA fokozattal rendelkező egyetemi adjunktus havi alapilletménye bruttó 277 200 ft ami a munkáltatói döntésen alapuló 40 600 ft, valamint a garantált bérminimumra történő 48 800 ft kiegészítéssel együtt bruttó 366 600 ft. A vezető beosztású egyetemi docensek bruttó garantált havi bére is csupán 535 200 ft. A doktoranduszok - akik általában mind a kutatási, mind az oktatási, mind az adminisztrációs teendőkből kiveszik a részüket - a tanulmányaik első két évében 140 000 ft, második két évében 180 000 ft havi ösztöndíjat kapnak, amelyből képtelenség ma Magyarországon megélni. A dolgozók és doktoranduszok közül sokan a tisztességes megélhetés érdekében másod-, harmadállást kényszerülnek vállalni, ami hamar kiégéshez és az egyetemi pálya elhagyásához vezet" - fogalmaznak.
Hozzáteszik: Magyarországnak érdeke, hogy a műszaki és tudományos képzés minden állami fenntartású egyetemén szűnjön meg a méltatlan bérhelyzet miatt már megindult munkaerő-elvándorlás, az oktatói, valamint az oktatást-kutatást támogató munka méltó ellentételezéssel folyjon, és a tudományos pálya újra vonzóvá váljon, hogy a fiatal oktatók számára is tervezhető legyen a jövő.
Az ELTE-hez hasonlóan követelik tehát, hogy
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
