A BME dolgozói is bérrendezést követelnek

Nyílt levélben követelnek többek között azonnali 50 százalékos béremelést, mert az egyetemi oktatók alapbére meg sem közelíti a diplomás mérnöki átlagkeresetet.

  • Székács Linda

"Csatlakozva az Eötvös Loránd Tudományegyetem dolgozói kezdeményezéséhez, mi, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem alulírott dolgozói elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a közoktatási szektorban zajló bérrendezéssel egy időben a Fenntartó továbbra sem biztosít forrást a magas színvonalú egyetemi oktatáshoz és kutatáshoz, továbbá a tisztességes bérezéshez és hallgatói juttatásokhoz" - fogalmaznak a lapunkhoz is eljuttatott nyílt levelükben a Budapesti Műszaki Egyetem dolgozói.

Ahogy arról néhány nappal ezelőtt beszámoltunk, több mint ezer dolgozó írta alá az Eötvös Loránd Tudományegyetem azon nyílt levelét, amiben azonnali 50 százalékos béremelést, a bértáblák felülvizsgálását és inflációkövető bérezést követelnek, jelenleg ugyanis egy pedagógusgyakornokként elhelyezkedő pályakezdő többet keres, mint egy záróvizsga bizottság docens elnöke.

Ehhez csatlakozva a BME dolgozói is levelet írtak, amelyet már több mint 750-en írtak alá.

"Az egyetemi oktatók alapbére meg sem közelíti a diplomás mérnöki átlagkeresetet. Egy PhD/DLA fokozattal rendelkező egyetemi adjunktus havi alapilletménye bruttó 277 200 ft ami a munkáltatói döntésen alapuló 40 600 ft, valamint a garantált bérminimumra történő 48 800 ft kiegészítéssel együtt bruttó 366 600 ft. A vezető beosztású egyetemi docensek bruttó garantált havi bére is csupán 535 200 ft. A doktoranduszok - akik általában mind a kutatási, mind az oktatási, mind az adminisztrációs teendőkből kiveszik a részüket - a tanulmányaik első két évében 140 000 ft, második két évében 180 000 ft havi ösztöndíjat kapnak, amelyből képtelenség ma Magyarországon megélni. A dolgozók és doktoranduszok közül sokan a tisztességes megélhetés érdekében másod-, harmadállást kényszerülnek vállalni, ami hamar kiégéshez és az egyetemi pálya elhagyásához vezet" - fogalmaznak.

Hozzáteszik: Magyarországnak érdeke, hogy a műszaki és tudományos képzés minden állami fenntartású egyetemén szűnjön meg a méltatlan bérhelyzet miatt már megindult munkaerő-elvándorlás, az oktatói, valamint az oktatást-kutatást támogató munka méltó ellentételezéssel folyjon, és a tudományos pálya újra vonzóvá váljon, hogy a fiatal oktatók számára is tervezhető legyen a jövő.

Az ELTE-hez hasonlóan követelik tehát, hogy

  • a munkáltatói döntésen alapuló illetmény (a 2021–22-től bevezetett „15+15%”) épüljön be az alapbérbe; és így
  • a garantált alapbérek legalább 50 százalékkal azonnal emelkedjenek minden munkakörben és beosztásban;
  • vizsgálják felül az oktatói-kutatói és a közalkalmazotti bértáblákat;
  • vezessék be a nemzetgazdasági átlagnak megfelelő garantált tanársegédi bérminimumot, és rögzítsék a bértáblában;
  • igazítsák ehhez a doktoranduszok ösztöndíját; és
  • legyen inflációkövető garantált éves emelés.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.