A legjobb nemzetközi lehetőségei az orvosi, informatikai- és természettudományos képzéseken végzőknek vannak.
Az átlagosnál gyakrabban tartják elképzelhetőnek a külföldi munkavállalást a nappali képzésben tanulók (53%). A képzési területek közül a természettudomány (59%), az informatika (52%) és a művészet (64%) képzésekben tanulók körében a legmagasabb az így válaszolók aránya, míg a legalacsonyabb a pedagógusképzésben (24%) és a hitéleti képzésben (17%) tanulmányokat folytatók körében - derül ki a legfrissebb Eurostudent felmérésből.
A felmérésben megkérdezett magyar egyetemen tanuló válaszadók 21,1 százaléka gondolja úgy, hogy a képzése után tartósan külföldön vállalna munkát, míg 25,1 százalékuk tartotta valószínűnek ezt a lehetőséget, viszont csak átmeneti formában, egyértelmű nem választ pedig a hallgatók 18 százaléka adott.
Képzési területek szerint azonban jelentős az eltérés attól függően, hogy a hallgatók mennyire érzik azt, hogy megfelelő állást tudnak majd találni a magyar és a nemzetközi munkaerőpiacon. A felmérés szerint a hazai munkaerőpiaci esélyeiket az átlagosnál jóval kedvezőbbnek ítélik meg a pedagógusképzésben, orvosi- és egészségtudományi képzésben, továbbá az informatikai képzéseken tanulók, de az államtudományi, gazdaságtudományi és műszaki képzések hallgatói is optimistábbak a többieknél.
"A nemzetközi munkaerőpiaci versenyképesség szempontjából az előzőekben felsoroltak közül az orvos- és egészségtudományi valamint az informatikai képzési területen tanulók vélik leginkább úgy, hogy könnyen tudnának találni képzettségüknek megfelelő állást, de a gazdaságtudományok és a műszaki képzések hallgatói is közel hasonlóan jónak ítélik meg a nemzetközi lehetőségeiket, mint a hazaiakat. Két olyan képzési terület van, ahol a hallgatók a munkaerőpiaci esélyeiket jobbnak látják nemzetközi szintéren, mint idehaza, ez a természettudomány és a művészeti képzések" - írják.
Az államtudományi, hitéleti, jogi- és pedagógusképzéseken tanlók, illetve a bölcsészképzések hallgatói azonban alacsonyabb arányban gondolják úgy, hogy jók a külföldi elhelyezkedési lehetőségeik.
Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
A Jászai Mari-díjas színészre megemlékezett alma matere, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Egy korábbi videót osztottak meg róla, amelyben a vasúttanszéki folyosókon sétálva mesél az egyetemi éveiről, kedvenc tantárgyairól és egy rosszul sikerült vizsgájáról.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
