A brit egyetemisták 7 százaléka tapasztalt már hajléktalanságot a tanulmányai alatt

A hallgatók egészségére és tanulmányaira is hatással van a megélhetési válság a szigetországban.

  • Székács Linda

Ötből két brit egyetemista már elgondolkodott azon, hogy félbehagyja az egyetemet az azzal járó magas megélhetési költségek miatt, 3 százalékuk pedig már meg is tette - derül ki a National Student Accommodation 2024-es felméréséből, amiről az Euronews is beszámolt.

A kutatásban ezer brit egyetemistát kérdeztek a lakhatási költségeikről, melynek során a diákok 7 százaléka azt a választ adta, hogy volt már hajléktalan a tanulmányai alatt.

"Az idei év eredményei rendkívül aggasztóak és rávilágítanak arra, hogy a megélhetési válság kezd normálissá válni a diákok számára" - nyilatkozta Tom Allingham, a Save the Students kommunikációs igazgatója, aki szerint a lakhatási válság legfőbb oka az infláció.

A felmérés szerint a brit egyetemisták átlagosan havi 550 fontot, átszámítva körülbelül 249 ezer forintot fizetnek ki a lakhatási költségeik fedezésére, ami a megkérdezett diákok 20 százalékának állandó nehézséget jelent, 44 százalékuk pedig időről időre megszorul. Ötből három diák éppen emiatt hajlandó hitelt is felvenni, vagy segítséget kérni a szülőktől, az egyetemtől, vagy a munkáltatóiktól.

A megkérdezett diákok 72 százalékának az egészségére is hatással van a mindennapos küzdelem, 45 százalékuknak pedig a tanulmányait is befolyásolják a megélhetési problémák.

"Nehéz teljes munkaidőben dolgozni azért, hogy tudjam fizetni a lakhatást, a számlákat és az étkezést, és közben a tanulmányaimmal is foglalkozzak" - jegyezte meg az egyik megkérdezett hallgató.

Az általuk bérelt lakóhelyek ráadásul nem is a legjobb állapotúak. A hallgatók egyharmadát rendszeresen érintik problémák például víz- vagy fűtéshiánnyal, esetleg folyamatban lévő építési munkálatokkal kapcsolatban, és bár ezek a leggyakrabban viszonylag rövid határidőn belül megoldódnak, a diákok 35 százalékának több hetet kell várni a problémák helyreállítására, saját ingatlan vásárlásán pedig a magas ingatlanárak és az adósságaik miatt egyelőre nem is gondolkodnak.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu