A közoktatásban dolgozó pedagógusok fizetésemelése után könnyedén előfordulhat, hogy egy pályakezdő gyakornok többet visz hisz haza, mint egy egyetemi docens.
"Ha én a héten leállamvizsgáztatok valakit, és ő februártól elkezd tanítani egy középiskolában, akkor többet fog keresni, mint én doktorival, habilitációval, 20 év felsőoktatási gyakorlattal, 5-6 idegen nyelv ismeretével” - nyilatkozta a 444-nek az ELTE BTK egyik neve elhallgatását kérő habilitált docense. Ez pedig még tovább növeli a közoktatásban és a felsőoktatásban dolgozók közötti bérfeszültséget.
A furcsa helyzetet a közoktatásban dolgozók fizetésemelése okozta, amelynek értelmében a pedagógusok fizetése 2024-től az alábbiak szerint alakul fokozatonként:
A kormányrendelet értelmében ezen felül kötelezően emelni kell azoknak a pedagógusoknak a fizetését
Erre az alapfizetésre jönnek még rá a különböző megbízási díjak például osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői pótlék stb, amelyek alapja szintén emelkedik, de munkáltatónként eltérőek lehetnek.
Az állami egyetemeken dolgozó oktatók fizetése a törvény által is szabályozott alapbérből, másrészt pedig a felsőoktatási intézmény által meghatározott illetményekből áll. Ez utóbbiak nagysága intézményenként, sőt karokon belül is változó.
Az ELTE BTK bértáblája illetményekkel együtt így alakul:
Egy professzor pedig a tanszékvezetői pótlékkal bruttó 710 ezer forintot keres. A portál értesülései szerint hasonló a bértábla az ELTE Természettudományi Karán, illetve a Tanító-és Óvóképző Karán, azonban az Gazdaságtudományi illetve az Informatikai Karon magasabbak a bérek.
Ennek több oka is van. Többek között a közgazdászok és az informatikusok csak akkor mennek el egyetemi oktatónak, ha versenyképes fizetést kapnak, ráadásul ezeken a karokon jóval több a hallgató, mint az oktató, akik közül sokan tandíjat is fizetnek. Emellett pedig a karok folytathatnak gazdasági tevékenységet is, amit értelemszerűen a Gazdaságtudományi Karon és az Informatikai Karon egyszerűbben lehet megoldani.
Az alacsony fizetések miatt az elmúlt években az ELTE oktatói többször is tiltakoztak. Ugyan 2021-ben és 2022-ben sor került egy kétlépcsős, kétszer 15 százalékos béremelésre az állami felsőoktatásban, azonban ezt az egyetem nem az alapbérbe építette bele, hanem illetmény formájában adja.
Ezzel párhuzamosan érdemes megjegyezni, hogy az illetményeket bármikor el lehet venni, így például egy hitelkérelem során a bankok sem veszik figyelembe. Az egyetemek dolgozók alapbére pedig 2018 óta változatlan. Ez egy docens esetében pedig bruttó 388080 forint.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
