Új képzéseket indít ősszel a Színház- és Filmművészeti Egyetem

Négy új képzést és két új specializációt indít a 2024-es őszi tanévtől a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE).

  • Eduline/MTI

A hazai felsőoktatásban elsőként indít akciórendező képzést, emellett forgatókönyvíró MA és tanárképzésekre is lehet jelentkezni - közölte az intézmény kedden az MTI-vel.

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről

Az akciórendező szak lehetőséget nyújt a filmalkotás és az akciójelenetek rendezése iránt érdeklődő hallgatóknak, hogy second unit rendezőként segítsék a film rendezőjének munkáját.

Az SZFE forgatókönyvíró MA képzése kis létszámú csoportokra épül, amelyeket olyan tapasztalt oktatók vezetnek, akik maguk is aktívan foglalkoznak forgatókönyvírással és filmkészítéssel. A képzés nemcsak a játékfilmekre koncentrál, hanem azt is lehetővé teszi, hogy a hallgatók kipróbálják magukat a rövidfilmek és televíziós sorozatok világában is.

Először indul az SZFE-n filmművészeti tanár MA képzés és színházművészeti tanárképzés. Mindkét program a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karával közös együttműködésben valósul meg 2024 szeptemberétől. A drámainstruktor szak művészeti szervező specializációja a színházi nevelés és művészeti közvetítés iránt érdeklődő hallgatókat várja, míg a a televíziós műsorkészítő szak online tartalomkészítő specializációja a modern média és digitális kultúra világában való helytállásra készíti fel hallgatóit - olvasható közleményben.

 

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.