Középiskolai felvételi 2024: minden, amit tudnotok kell a központi írásbeliről

Lehet számológépet használni a központi írásbelin? Milyen feladatokra lehet számítani magyarból, matekból? Mennyi szünet lesz a két feladatlap között? Összegyűjtöttünk mindent a központi írásbeliről.

Január 20-án írják magyarból és matekból a központi írásbelit a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumba, illetve a 9. évfolyamra készülő diákok.

A feladatlapokat minden esetben gyakorló pedagógusokból álló bizottságok állítják össze. A vizsgán főleg az előző évfolyamok tananyagát kérik számon, ugyanis az iskolákban nem egyforma ütemben haladnak az anyaggal. Azonban azt nem árt tudni, hogy a központi írásbeli nemcsak a tudást, hanem a középiskolához szükséges kompetenciákat, készségeket is méri, így előfordulhat, hogy a tanultakat más kontextusban kell alkalmaznotok.

Hány pontot lehet szerezni magyarból és matekból a középiskolai írásbelin?

A központi írásbelin évfolyamtól függetlenül tantárgyanként 50 pontot gyűjthettek. 10 feladatot kell megoldanotok 45 perc alatt. Jó, ha tudjátok, hogy magas pontszámot nem olyan könnyű elérni. Ezt jól mutatja, hogy 2023-ban a középiskolai írásbeli feladatoksorok átlagpontszáma a következő volt:

magyarból

  • 8 évfolyamos gimnáziumba jelentkezőknél: 35,7 pont
  • 6 évfolyam gimnáziumba jelentkezőknél: 35,4 pont
  • 9. évfolyamra jelentkezőknél: 33 pont

matekból

  • 8 évfolyamos gimnáziumba jelentkezőknél: 28,5 pont
  • 6 évfolyamos gimnáziumba jelentkezőknél: 29,2 pont
  • 9. évfolyamra jelentkezőknél: 21 pont

Hogy biztosan beleférjetek az időbe, érdemes a korábbi évek feladatsorait (akár többször is) kitöltenetek.

Milyen feladatokra lehet számítani magyarból és matekból?

Magyarból évfolyamtól függetlenül biztosan kell egy rövid fogalmazást írnotok. Fontos, hogy erre hagyjatok elég időt, mert a javításnál figyelembe veszik, hogy például milyen hosszan, bekezdésekre tagolva fejtettétek-e ki a gondolataitokat, vagy odafigyeltetek-e a helyesírásra, az igényes szóhasználatra és a külalakra is.

Ha 8 osztályos gimnáziumba készültök, akkor a szövegértés mellett nagy valószínűséggel szerepel majd a feladatlapon a szavak betűrendbe sorolása, illetve a szólások-közmondások felismerése. Ha 6 osztályos gimnázium a cél, akkor érdemes alaposan begyakorolnotok többek között a mássalhangzó-és magánhangzó törvényeket. Ha pedig kilencedik évfolyamra jelentkeztek, akkor pedig a különböző szószerkezeteket, mondattípusokat is célszerű még egyszer átnéznetek.

Ha negyedikesek vagytok, akkor matekból elég nagy az esélye egy olyan feladatnak, ahol táblázatból, ábráról kell adatokat leolvasnotok vagy valamilyen alakzat területét kiszámolnotok. Ha 6 osztályos gimnáziumban tanulnátok tovább, akkor valószínűség-számítással, sorozatokkal is találkozhattok a feladatsorban. Ha kilencedikbe felvételiztek, akkor többek között az alap statisztikai fogalmakat, a koordináta-rendszer szabályait és a különféle geometriai transzformációkat is érdemes alaposan begyakorolnotok.

Használhatok számológépet a matekból a központi írásbelin?

Nem, számológépet egyik évfolyamon sem lehet használni.

Ceruzával lehet írni az írásbelit?

Ceruzával csak ábrákat rajzolhattok, a feladatlapokat kék vagy fekete színű tollal kell kitöltenetek.

Mit kell magammal vinnem az írásbelire?

A kék vagy fekete tollon és a ceruzán kívül feltétlen legyen nálatok egy arcképes igazolvány (például diákigazolvány vagy személyi igazolvány). A matek feladatlapokhoz vonalzót, körzőt, szögmérőt használhattok, ezért ezek is legyenek nálatok.

Mennyi szünet lesz a két feladatlap között?

A magyar és a matek között 15 perces szünetet kell tartani. Ilyenkor érdemes egy-egy korty vizet innotok, néhány szem szőlőcukrot bekapnotok vagy a mosdóba kimennetek, hogy a következő feladatlapra is 100 százalékosan tudjatok koncentrálni.

Mikor lesz eredmény?

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a központi írásbeli megírása után 8 napon belül egy munkanapot kell az iskolának kijelölni, amikor megnézhetitek a szüleitekkel együtt a kijavított feladatlapjaitokat. Ha esetleg valamivel nem értetek egyet, akkor a következő munkanap 16 óráig tudtok írásban fellebbezni a vizsgaszervező középiskolánál.

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.