Vidéki egyetemek az élen: itt van a HVG 2024-es oktatói kiválósági rangsora

Van olyan intézmény, ami tavaly még második volt, idén viszont csak a kilencedik lett, mások megőrizték a pozíciójukat, vagy 1-2 helyet előre léptek. Megjelent a HVG Diploma 2024-es különszáma. Mutatjuk az egyetemek oktatói kiválósági rangsorát.

  • Székács Linda

Bár az összesített rangsor és a hallgatói kiválósági rangsor legelejéről letaszíthatatlannak látszik az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a HVG Diploma 2024-es különszámában az egyetemek oktatói kiválósági rangsorának első helyét tavalyhoz hasonlóan idén is a Szegedi Tudományegyetem szerezte meg, amit a tavaly még harmadik Debreceni Egyetem követ, letaszítva a helyéről a veszprémi Pannon Egyetemet, ami így a tavalyi második helyét idén a rangsor kilencedik helyére rontotta. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem a harmadik helyen szerepel, ezzel megőrizve a tavalyi pozícióját.

A legjobb egyetemek és főiskolák

A HVG Diploma 2024 kiadványban az összesített intézményi és kari listák mellett számos képzésterületi rangsort is találtok, és megnézhetitek többek között azt is, hogy hallgatói és oktatói kiválóság szempontjából mik a legjobb egyetemek és egyetemi karok.

 

 

HVG

A HVG Diploma 2024 különszámát megvásárolhatjátok az újságárusoknál, vagy akár most, ide kattintva megrendelhetitek.

A teljes listára összesen 25 magyar egyetem került fel, a legjobb tíz sorrendje a következőképp alakul:

  1. Szegedi Tudományegyetem
  2. Debreceni Egyetem
  3. Eötvös Loránd Tudományegyetem
  4. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
  5. Károli Gáspár Református Egyetem
  6. Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
  7. Semmelweis Egyetem
  8. Miskolci Egyetem
  9. Pannon Egyetem
  10. Pázmány Péter Katolikus Egyetem és Pécsi Tudományegyetem
A rangsor összeállításakor figyelembe vették a hallgatók létszámát, az egy tudományos fokozattal rendelkező oktatóra jutó hallgatók számát, a tudományos fokozattal rendellező oktatók számát és az MTA-címmel rendelkező oktatók arányát. A listában ugyanakkor nem szerepelnek azok az egyetemek, ahol az oktatói létszám 25 fő alatti vagy a hallgatói létszám 500 fő alatt, továbbá a döntő többségében művészeti képzést folytató egyetemeket sem pontozták, többek között a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemet, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemet és a Színház- és Filmművészeti Egyetemet se.
Érdekesség egyébként, hogy az egy tudományos fokozattal rendelkező oktatóra jutó hallgatók számában a Szegedi Tudományegyetem csak a 11. helyen áll. Ez az arány a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen a legjobb, amit a Soproni Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem követ, amik az összesített listában a tizenkettedik és a tizenötödik helyre kerültek.
A legtöbb MTA-címmel rendelkező oktató viszont Szegeden van, amit az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Pannon Egyetem, majd a Debreceni Egyetem követ.
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.