Vidéki egyetemek az élen: itt van a HVG 2024-es oktatói kiválósági rangsora

Van olyan intézmény, ami tavaly még második volt, idén viszont csak a kilencedik lett, mások megőrizték a pozíciójukat, vagy 1-2 helyet előre léptek. Megjelent a HVG Diploma 2024-es különszáma. Mutatjuk az egyetemek oktatói kiválósági rangsorát.

  • Székács Linda

Bár az összesített rangsor és a hallgatói kiválósági rangsor legelejéről letaszíthatatlannak látszik az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a HVG Diploma 2024-es különszámában az egyetemek oktatói kiválósági rangsorának első helyét tavalyhoz hasonlóan idén is a Szegedi Tudományegyetem szerezte meg, amit a tavaly még harmadik Debreceni Egyetem követ, letaszítva a helyéről a veszprémi Pannon Egyetemet, ami így a tavalyi második helyét idén a rangsor kilencedik helyére rontotta. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem a harmadik helyen szerepel, ezzel megőrizve a tavalyi pozícióját.

A legjobb egyetemek és főiskolák

A HVG Diploma 2024 kiadványban az összesített intézményi és kari listák mellett számos képzésterületi rangsort is találtok, és megnézhetitek többek között azt is, hogy hallgatói és oktatói kiválóság szempontjából mik a legjobb egyetemek és egyetemi karok.

 

 

HVG

A HVG Diploma 2024 különszámát megvásárolhatjátok az újságárusoknál, vagy akár most, ide kattintva megrendelhetitek.

A teljes listára összesen 25 magyar egyetem került fel, a legjobb tíz sorrendje a következőképp alakul:

  1. Szegedi Tudományegyetem
  2. Debreceni Egyetem
  3. Eötvös Loránd Tudományegyetem
  4. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
  5. Károli Gáspár Református Egyetem
  6. Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
  7. Semmelweis Egyetem
  8. Miskolci Egyetem
  9. Pannon Egyetem
  10. Pázmány Péter Katolikus Egyetem és Pécsi Tudományegyetem
A rangsor összeállításakor figyelembe vették a hallgatók létszámát, az egy tudományos fokozattal rendelkező oktatóra jutó hallgatók számát, a tudományos fokozattal rendellező oktatók számát és az MTA-címmel rendelkező oktatók arányát. A listában ugyanakkor nem szerepelnek azok az egyetemek, ahol az oktatói létszám 25 fő alatti vagy a hallgatói létszám 500 fő alatt, továbbá a döntő többségében művészeti képzést folytató egyetemeket sem pontozták, többek között a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemet, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemet és a Színház- és Filmművészeti Egyetemet se.
Érdekesség egyébként, hogy az egy tudományos fokozattal rendelkező oktatóra jutó hallgatók számában a Szegedi Tudományegyetem csak a 11. helyen áll. Ez az arány a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen a legjobb, amit a Soproni Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem követ, amik az összesített listában a tizenkettedik és a tizenötödik helyre kerültek.
A legtöbb MTA-címmel rendelkező oktató viszont Szegeden van, amit az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Pannon Egyetem, majd a Debreceni Egyetem követ.
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.