HVG-rangsor 2024: a legjobb művészetközvetítési szakok listája

Míg az első helyen a Metropolitan Egyetem Művészeti és Kreatívipari Kara szerepel, addig a második helyet már egy vidéki egyetem szerezte meg.

A művészetközvetítés a felsőoktatás legkisebb, ám egyre népszerűbb képzési területe, ahol jelenleg hét alapszak közül választhatnak a felvételizők: drámainstruktor, képi ábrázolás, kézműves tárgykultúra, kortárs könnyűzene, környezetkultúra, mozgóképkultúra és médiaismeret, zenekultúra.

Igazán jó lehetőség lehet ez azok számára, akik kreatív beállítottságúak, de nem akarnak egyetlen klasszikus szakirány felé elköteleződni. A művészeti szakok hatalmas túljelentkezésével ellentétben erre a területre a bejutás is némiképp könnyebb. 2023-ban 609 fő jelölte meg első helyen a terület valamely szakát, amiből 405-en felvételt is nyertek rá.

A legjobb egyetemek és főiskolák

A HVG Diploma 2024 kiadványban az összesített intézményi és kari listák mellett számos képzésterületi rangsort is találtok, és megnézhetitek többek között azt is, hogy hallgatói és oktatói kiválóság szempontjából mik a legjobb egyetemek és egyetemi karok.

 

<### articleImage ImageID= CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###>

 

A HVG Diploma 2024 különszámát megvásárolhatjátok az újságárusoknál, vagy akár most, ide kattintva megrendelhetitek.

 

A karok listája a hallgatói kiválóság alapján:

1. METU-ART

2. EKKE-BMK

3. ELTE-BTK

4. DE-ZK

4. SZTE-JGYPK

6. ELTE-BDPK

7. MATE-ART

8. SZFE

9. NYE

 

A 2024-es rangsorban lekörözve az ELTE Bölcsészettudományi Karát, a második helyre az Eszterházi Károly Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi és Művészeti Kara került.

A képzés egyik legnépszerűbb szaka a képi ábrázolás, ami a hagyományos műfajok – mint festészet és grafika – mellett az újfajta képalkotási módszerekkel is megismerteti a hallgatókat.

A művészetközvetítéshez kapcsolódó jelenlegi egyetlen mesterszak a művészeti instruktor képzés. Az ide jelentkezők rendezői, szervezői és menedzseri szakmai tudást sajátíthatnak el, amelyek mind a magyar, mind az európai munkaerőpiacon keresettek.

Közép-Európában egyedüliként kínál kortárs könnyűzene alapszakot a Debreceni Egyetem, ahol nyolc hangszer és ének szakirány közül választhatnak a jelentkezők. Így a régióban először Magyarországon lehet popzenészdiplomát szerezni.

 

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről

 

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.